A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 10. szám - A hitbér sajátosságai. 2. r.

A JOG. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. Mintán a biztosítási iitryiiök az öt alkalmazó biztosítási intézetnek csak a biztosítási ajánlatok átvétele és beküldésére, vagyis közvetítésére megbízottja, ugy mindaddig, miír az átvett ajánlatok kezénél vannak s rendeltetésük helyére be nem küldettek, az ajánlattevő az ajánlatot visszavonhatja. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság, mint kereskedelmi bíróság': Alperes köteles a kereseti -'58 frt 42 kr. tőkét, annak l88o. nov. 1-től járó (i°/0 kamatát megfizetni. Jelen ítélet az 1885. LIX. t.-c. 37. §. alapján felebbezésre való tekintet nélkül j végrehajthatónak kimondatik. 1 Indokok: Feltétlenül marasztalandó volt alperes a kereseti követelés és járulékai megfizetésében, mert a budapesti kir. itélö tábla 4,314/84. sz. a. kelt határozata folytán kihallgatott tanuk egyike sem igazolta azon körülmény valódiságát, hogy alperes az ajánlat tétele alkalmával 10 napi határidőt a visszaléphetésre kikötött volna, de az ilyen szóbeli megállapodás, mint I az írásbeli okmány tartalmával ellenkező, a mennyiben azzal ' egyidejűleg létrejöttnek állíttatott, ugy az ajánlati általános feltételek 2. ij-ában foglalt meghatározás, mint az átalános jogelvekre való figyelemmel se jöhetett volna még valódiság esetén sem figyelembe. Tanuk azon vallomása, hogy alperes még az ajánlat tételének napján a biztosítást közvetítő ügynök előtt az előbbi ajánlat visszavonása iránt nyilatkozatot tett, szintén nem volt figyelembe | vehető, mert a mennyiben az ajánlat összege szerint ezen felperes javára lett az elfogadás iránti nyilatkozhatásra 21 napi határidő kikötve, alperes a ker. tv. 314. §-ban foglaltakra figyelemmel, aján- 1 latát visszavonni jogosult nem volt és mert felperes tagadásával szemben azon körülménv, hogy a visszavonás felperes tudomására is hozatott, alperesi részről bizonyittatni meg nem kiséreltetett, már pedig a visszavonás közlése tekintetében az ügynök alperesi megbízottnak volt tekintendő. Alperesnek a kötvény ki nem adására vonatkozó kifogása sem volt figyelembe vehető, mert fizetés előtt biztosított annak j kiadását törvény szerint nem is igényelheti. Ezt pedig mindekkoráig tenni elmulasztotta. Ezekre való figyelemmel tehát, tekintve, hogy felperes a B) alatti ajánlatot könyveibe bevezette, annak megfelelőleg C) szerint a kötvényt ki is állította, alperest az ajánlatban vallott körülmény- I hez képest a kereseti első évi díj megfizetésében feltétlenül s | annál inkább marasztalni kellett, mert az ajánlati általános feltété- | lek 5. §. utolsó bekezdése szerint biztosító felperes, biztosítottat a \ •díjak fizetése iránt felszólítani s a kötvény kiváltására felhívni nem is köteles, hanem biztosított minden felhívás nélkül tartozik azt saját érdekében teljesíteni s igy e tekintetben a főeskü általi bizo- í nyitásnak nem lehet helye és mert alperes a hivatolt esküt a szövegezett értelemben sem fogadta el. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítélete alperes által felebbezett részében megváltoztatik s azon esetre, ha alperes pótesküt tesz arra, »hogy a B) alatti bevallásban foglalt biztosítási | ajánlatot T. ügynöknél, kinél is ugyanazon napon, melyen azt tette, élőszóval is visszavonta«, felperes kereseti követelésével elutasittatik. Ellenkező esetben alperes köteleztetik 38 frt 42 kr. tőkét s annak 1883. nov. 1-től járó 6% kamatait felperesnek megfizetni. I n d o k o k : A biztosítási ügynök nem a biztosító-társulat biztosítási ajánlatok átvételére meghatalmazottjának, hanem az ajánlatot tevő fél által a tett ajánlatnak a biztosító-társulathoz eljuttatására meghatalmazottnak is, egyszóval az irányban felek j között csupán közvetítőnek tekintendő. Ebből következik, hogy mindaddig, míg az ügynök a biztosítási ajánlatot a társulathoz el j nem küldötte, az ajánlatot tevő fél azon megbízást, hogy az ügynök az ajánlatot a társulathoz eljuttatta, az ügynöktől visszavonhatja és ezen jogában a B) alatti bevallásban foglalt feltételek j 2. §-a által korlátozva nincs. Tekintve pedig, hogy M. Gy. tanuknak vallomása szerint alperes a B) alatti ajánlatot ugyanazon napon, melyen tette, az ügynöknél, kinél továbbítás végett átadta, I visszavonta, azon esetben, ha ezen vallomás alperesnek pótesküjével, teljes bizonyíték erejére emeltetik, alperesi érvényes ajánlat hiányában a szerződés, melyre a kereseti követelés alapítva van, nem jött létre, így a kereseti követelés jogalappal nem bír. Ellenben a póteskünek le nem tétele esetére azért volt a kereseti követelésben elmarasztalandó, mivel a mondott esetben alperesnek, ki egyébiránt a B) alatti okiraton látható aláírásának valódiságát "beismerte, a fent jelzett kifogása bizonyitatlan marad. Az okirat í tartalmának valódisága ellen felhozott ugyanazon kifogást, miszerint az okirat tartalmának valódisága ellen felhozott ugyanazon kifogást, miszerint az okirat előtte felolvasva és tartalma neki megmagyarázva nem lett, a tárgyalás során nem bizonyította. A m. kir. Curia (1886. január 27 én 1,025/v.): A budapesti kir. ítélő tábla ítélete azért hagyatik helyben, mert a biztosítási ügynök az őt alkalmazó biztosítási intézetnek csak a biztosítási ajánlatok átvétele és beküldésére, vagyis közvetítésére megbízottja, mindaddig tehát, míg az átvett ajánlatok kezénél vannak s rendeltetésük helyére be nem küldettek, az ajánlattevő az ajánlatot visszavonhatja, az ügynök az ily visszavont ajánlatot a biztositóhoz beküldeni feljogosítva nincs, a mennyiben azt meg is tenné, az ily ajánlat a biztosító-intézet irányában sem bír érvénynyel. Oly váltó, melyen a lejárati idö nem létező napra van kitűzve, váltónak nem tekintethetvén, váltóeljárás alapjául U • szolgálhat. A kolozsvári kir. törvényszék, mint váltóhiróság : Alperes nek idézett szám alatt beadott váltókifogásának hely adatván, az 1885. márc. 3-án 1,751/85. sz. a. kelt sommás végzés érvényen kívül helyeztetik és alperes a fizetési kötelezettség alul felmentetik. Indokok: Előre bocsátva, hogy a kereseti váltó lejárata határozott napra és nem időszakra szól, ennélfogva az l>7t*>. XXVII. t.-c. 32. §. 2. pontjában megállapított értelmezés ezen esetben teljesen ki van zárva, a kereseti váltó lejárati ideje 1885. február 3l-ikére van megjelölve, ezen nap pedig számitásunk szerint nem létezvén, a lejárat a váltóügyletnek megfelelő határozottság hiányában szenved és mert a váltó érvénye a meghatározott formákhoz van kötve, lételét, érvényességét és jelentőségét csakis formájának köszönheti, ezen lejárat a váltótörvénynek megfelelőnek nem tekinthető. Hiányozván tehát a kereseti okiraton az idézett t.-c. '.). ^. 4. pontjában meghatározott lényeges kellék és igy ezen okiratból váltójogi kötelezettség a 6. §. értelmében nem származik. A m.-vásárhelyi kir. itélö tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik és az alperesi kifogások elvetésével a folyó évi márc. 3-án 1,751. sz. a. kibocsátott sommás végzés hatályban maradása kimondatik, ebből folyólag alperes R. S., mint a mult 1881. július 24-én kiállított váltó elfogadója 200 frt tök.-, ennek 1885. febr. 28-tól számítandó 6°/0 kamatai megfizetésére köteleztetik; mert: a mi azon alperesi kifogást illeti, hogy miután a váltó lejárati napja február 31-ére, tehát egy nem is létező időre van kitűzve, ennélfogva a váltó egyik lényeges kelléke, t. i. a fizetési időnek pontos meghatározása hiányoznék, ezen kifogásnak azért nem volt hely adható, mert ily esetben a váltótörv. 32. 2-ik pontja utótételében kifejezett szabványnak a tennforgó esetre alkalmazható analógiájánál fogva fizetési határidőnek ugyanazon hónap, t. i. február hónak utolsó napja tekintendő. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben indokainál fogva. (1886. jan. 30. 972. sz.) Bűn-ügyekben. Uzsora vétségénél a vádlott részére váltó alakjában való anyagi előny kikötése súlyosabb beszámítás alá esik, A budapesti kir. törvényszék (1884. évi dec. 18. 39,363. sz. Uzsora vétség miatt vádolt F. József elleni bűnügyben.) Vádlott E. József az 1883. évi XXV. törvénycikk 15. §-ába ütköző uzsora vétségben vétkesnek mondatik ki s ezért a fenn hivatolt t. cikk és szakasz alapján 3. (három1) havi fogházra s behajthatlanság esetén a B. T. K. 53. i;. alapján (60) hatvan napi fogházra átváltoztatandó 30o forint pénzbüntetésre, e°-y és fél évi hivatalvesztésre, ugy politikai jogainak gyakorlatának ' felfüggesztésére ítéltetik. Egyszersmind 273 forint 70 krról kiállított váltó 244 forint 70 kron felüli értéke tehát 30 forint erejéig megsemmisíttetvén érvénytelennek mondatik ki, az idézett törvénveikk 8-ik értelmében s ezen Ítélet jogerőre emelkedése után a 274 forint 70 krról kiállított váltó ezen záradékkal elláttatni rendeltetik. Indokok. K. Antal panaszos a végtárgyalás során előadja, miszerint zilált anyagi körülmények között élvén, F. József kereskedőhöz fordult kölcsönökért, — kit annak üzletében több ízben vásárolván amugyis ismert. F. hajlandó is volt ezen kölcsönt meg-