A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 10. szám - A hitbér sajátosságai. 2. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 10. számához. Budapest, 1886. március 7-én. Köztörvényi ügyekben. A jogczim hiánya nem szolgál alapul az elutasításra, ha a beperesitett okiratban az összeszámolás ténye meg van említve, az összeszámolás tárgyát képező üzleti összeköttetés pedig egyébként beigazoltatik. A tanuk elöttemezése, ha az adós az adóslevelet egész terjedelmében nem sajátkezüleg irta, az adóslevél teljes bizonyitó erejéhez csak azon esetben kivántatik, hogy ha a kölcsönről kiállitott adóslevél forog szóban ; ha tehát a beperesitett okirat nem kölcsönvett összegről, hanem más teljesítésről szól, azon körülmény, hogy az okiratot tanuk alá nem irták, ha egyébként az aláírás valódisága nem tagadtatik, a teljes bizonyitó erő szempontjából közömbös. Ez a prdtts. 166., 167., 168. és 169. §§-ainak egybevetéséből YÍlágosan következik. Körülmények, melyekből azon következtetés vonható, hogy a beperesitett jogügylet u. n. differenciális ügylet (börze-játék) természetével bir-e vagy nem. (Vesd össze a »Jog« 9. számában közlött 28 számú polg. Curiai döntvényt) A budapesti kir. törvényszék (Dr. Stiller Mór ügyvéd által képviselt F. testvérek czég felperesnek — dr. Steiner Lajos ügyvéd által képviselt G. Károly elleni 20,000 forint s jár. iránt, perében.) Alperes köteles felperesnek a kereseti 20,000 frt tőkét., megfizetni, stb. Alperes viszonkeresetével elutasittatik. Indokok: Alperesnek felpereshez intézett D. L., valamint 2. Nb. alatti leveleivel igazoltatott, hogy alperestől nyert megbízások folvtán felperes részére értékpapírokat vásárolt, ilyeseket eladott, továbbá, hogy alperes felperesnek a fenforgó viszonyra nézve utasításokat adott, a melyeket felperes teljesített, valaminthogy alperes felperest a megbízások teljesítéséből keletkezett követelésére nézve előlegekkel kellőleg el nem látta, azon ténykörülmény pedig, hogy kivéve az alperes által felperesnek beszolgáltatott némely értékpapírokat, felperes az értékpapírok bevásárlását és eladását mindenkor saját nevében eszközölte, alperes beismerésével igazoltatott: ezek szerint tehát felperes mint bizománvos az 1875 : XXXVII. t.-c. 368. §-a értelmében alperes részére bizományos ügyleteket teljesített. Alperes azon kifogása, hogy a közte és felperes közt fenforgó viszony csak tőzsdejáték természetével bírt volna, megcáfoltatik a 13. G. alatti levelek tartalmával, a melyek szerint alperes megbízásait és utasításait felperes által valóban beszerzett vagy eladott értékpapírjaira adván, a tőzsdejáték fenforgása kizártnak tekintendő és pedig annál is inkább, mert az 1883. évi 23,277. számú végzéssel a felek közt fenforgott viszony bővebb felderítése végett a tárgyalás kiegészítése rendeltetvén el, míg felperes ezen irányban további felderítéseket is szolgáltatott, alperes még csak azon leveleket sem mutatta be, melyeket ő felperestől a köztük fenforgott viszony folyamában nyert; K- Lenard alperesi tanú vallomásából pedig nem lehet bizonyítékot meríteni arra nézve, hogy a kereseti jogviszony tőzsdejáték természetével bírt volna, — mert ezen tanú saját vallomása szerint nemcsak nem bírt tudomással a felek közt fenforgott jogviszony érvényesülése egész folyamáról, hanem alkalmilag szülemlett értesülései is csak felületesek voltak a nélkül, hogy ezen tanú a fennálló jogviszony benső természetét kellőleg felismerhette volna, ezekhez képest tehát ezen tanú azon kellőleg nem is indokolt véleménye, hogy a felek közti jogviszony tőzsdejáték lett volna, figyelembe nem jöhet. A C. D. G. H. I. s 2 Nb. a. alperesi levelek közelebbi felfedezést nyújtanak a felek közt fenforgott kérdéses jogviszony folyamára nézve, mint az a Nb. alatti felperesi könyvkivonatban időrendszerint elő van tüntetve és már az 1871. évi július 13-ikán kelt H. alatti levelében 18,320 frt 20 krra tette maga alperes is felperes irányában fennállott tartozását s ezen levelében alperes felperestől a kamatok mellőzését kérvén, ennek folytán kétségtelen, hogy alperes tartozása a kamatokkal együtt több volt az ezen levélben kitett összegnél; ezeknél fogva s tekintetbe véve, hogy az A) alatti okirat 1874. nov. 14-én kelt, azon ténykörülmény, hogy az A) alatt okiratban alperes tartozása már 20,000 frtban állapíttatott meg, a H) alatti okirattal igazolt tartozási összeggel az időközbeni kamatokat is figyelembe véve, nem tekinthető ellenmondásban levőnek. Felperes állítása szerint alperes felperessel, ennek megbízottja dr. E. ügyvéd közbenjöttével számoltak össze felperesnek a kereseti jogviszonyból fennállott követelésére nézve és mint ezen okiratból kitűnik, felperes követelését 20,000 délnémet értékű frtban állapították meg. Felperes hivatkozott állítása, bárha ezen okiratban az, miszerint az összeszámolás a kérdéses jogviszonyra vonatkozott, ki nem tétetett, bebizonyitottnak tekintendő, mert alperes azt, hogy közte és felperes közt külön tőzsdejáték is folyt volna, nem igazolta, abból pedig, hogy a Nb. alatti könyvkivonat egyes tételeiben és más felperesi mellékletekben is a különbözet szó használtatik, nem lehet azt következtetni, hogy az A) szerint megejtett összeszámolás és megállapítás tőzsdejátékok engedményeire vonatkozott volna; mert a felek közt létezett bizományi viszonyban, miután az alperes veszteségeivel járt, felperes a fedezetet kellőleg nem nyújtott alperesnek hitelezett s részben követeléseit időnként alperesnek eladott értékpapírjai eladási árából fedezte ; ezeknél fogva felperes az egyes tételek elkönyvelésénél az illető alkalommal a különbözet szót a bizományi ügylet keretében is jogosultan használta. Azon ténykörülmény pedig, hogy az A) alatti okiratot felperes nevére aláirt dr. E. ügyvéd a kérdéses összeszámolásra és a követelés összege megállapítására, valamint egyáltalában az A) alatti egyezmény megkötésére felperes által meg volt hatalmazva, már az által is bebizonyitottnak tekintendő, mert alperes azt, ho°vő, valamint felperes nevezett megbízottja mint ilyen az X) alatti egyezményt aláírták, nem tagadva beismerte; különben pedig felperes ezen egyezményt elfogadta, sőt alperes megerősítette az által, hogy annak alapján felperes javára több tartozási részletet fizetett. A felekre nézve kétségtelen érvénynyel biró A) a. egyezmény szerint alperes tartozott az egyezményi említett összeget felperesnek legfeljebb 1882. jan. l-ig megfizetni: addig is azonban félévenkint 300 forintot törleszteni, mely törlesztések bármelvikrnek elmaradása esetén az addig fizetett törlesztések kamatfizet sül számitandók, a 20,000 frt tőke fizetése pedig esedékesnek tekintendő. Alperes 1881. ápr. 1-én esedékes 300 frt törlesztési összeget megfizetni elmulasztván, a kereseti összeg megfizetésében marasz. talandó volt, stb. A viszonkereset tárgyát az alperes által a kereseti összegre a szerződés szerint teljesített 300—300 forintnyi törlesztésekből alakult főösszeg képezvén s ezt alperes azon okból követelvén, mert állítása szerint az A) alatti követelés tőzsdejátékból származott s ennélfogva az erre tett fizetések visszakövetelhetők volnának ; felperes ezen viszkeresetével az előadottaknál fogva s különösen mivel a viszkereseti 3,(.)00 frt az A) alatti szerződés értelmében kamat fejében számítandó felperes javára, elutasítandó volt stb (1884. dec. 10. 22,359.) A budapesti kir. itélő tábla: Az első bíróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperesnek a keresetben tett előadásából kitetszőleg kereseti követelése onnan ered, hogv alperes öt értékpapírok vétele és eladásával megbízván, ebből folyóla^ az eszközölt összeszámolás tanúsága szerint 20,000 frttal maradt adósa Utóbb felperes az alperessel fennállott viszonvát bizománvnak címezvén, annak igazolásául alperes leveleit és saját könv'vkivonatát csatolta be. Ezekkel szemben alperes tagadván a bizománvi szerződést, azt állítja, hogy felperessel tözsdejátékot folvtatott és a kereseti követelés nem egyéb, mint azon börzejátékból eredett különbözet Tekintve már most, hogy a felperes által becsatolt alperesi levelekből az, hogy alperes felperesnek arra adott volna megbízásokat, hogy értékpapírokat harmadik személveknek adjon el ki