Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 83 1. ha a kilépéssel az elhagyni kívánt ipartestület fennállása és törvényszerű működése nem válik kérdésessé; 2. ha a kilépést az érdekelt iparosoknak íparágankínt, illetőleg községenkint számított kétharmada kívánja, és végül, 3. ha új ipartestület létesítése esetén ennek eredményes működése és megfelelő anyagi megalapozottsága biztosítottnak vehető, más ipartestületbe beolvadás esetén pedig ez az ipartestület hajlandó a kilépőket befogadni. Az engedély megadása, valamint az együttesen szerzett ipartestületi vagyon és az ipartestületi alapok esetleges megosztása kérdésében, az illető kereskedelmi és iparkamara, az ipartestületek országos központja és az érdekelt ipartestületek meghallgatása után, eseíről-esetre a kereskedelemügyi miniszter határoz. Új ipartestületek megalakítása. 5. §. Az új ipartestületeknek megalakítása, valamint a meglévő ipartestületek működése területének megváltoztatása iránt, a kereskedelemügyi miniszter által az 1. §. alapján kiadott rendeletnek megfelelően, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatásával az új ipartestület székhelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság intézkedik, Budapest székesfőváros területén a polgármester intézkedik. Az eljáró hatóság az ipartestülethez tartozó öszszes iparosokat az ipartestület székhelyén meghatározott időben és helyen tartandó alakuló közgyűlésre írásos meghívó, kis- és nagyközségekben a meghívást tartalmazó s a községi elöljáróságoktól körözött ívek útján hívja meg. Az alakuló közgyűlés tárgya az ipartestület alapszabályaínak megállapítása, elnökének, alelnökének és elöljárósága tagjaínak megválasztása. 6*