Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

Az alakuló közgyűlés tekintet nélkül a megjelent iparosok számára, határozatképes. 6. §- Az alapszabályoknak az alakuló közgyűlésen előterjesztendő tervezetét, a kereskedelemügyi minisztertől kiadott alapszabályminta figyelembevételével, az érdekeltek sorából meghívott öt iparosnak közreműködésével, az eljáró iparhatóság készíti el. Az így elkészített tervezetet az alakuló közgyűlésen fel kell olvasni és tüzetesen ismertetni kell. Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályokat az eljáró hatóság jóváhagyási záradékkal látja el, és az ipartestület megalakulásáról az alapszabályok egy példányának felterjesztésével a kereskedelemügyi miniszternek jelentést tesz. Ha az alakuló közgyűlés az előterjesztett alapszabálytervezetet nem fogadja el, vagy azon olyan módosításokat kíván tenni, amelyeket az eljáró hatóság nem talál megengedhetőknek, végül ha az ipartestület elnökét, alelnökét és elöljáróságának tagjait nem választja meg, az eljáró hatóság erről azonnal jelentést tesz a kereskedelemügyi miniszternek, aki a kívánt módosítások elfogadásával, átszövegezésével vagy teljes elvetésével dönt az alapszabályok jóváhagyása kérdésében, az ipartestületet megalakítottnak nyilváníthatja, és felhatalmazhatja az eljáró hatóságot, hogy az ipartestület elnökét és alelnökét, valamint elöljáróságának tagjait a kereskedelmi és iparkamara meghallgatásával az ipartestület tagjai sorából kínevezhesse. Ennek a kinevezésnek a hatálya mindaddig tart, amíg az ipartestület közgyűlése a választásokat alapszabályszerűen nem foganatosítja. A hatóság által kinevezett elöljáróság a kinevezéstől számított hatvan napon belül az elnök, alelnök és az elöljárósági tagok megválasztása céljából az ipartestületi közgyűlést összehívni köteles. Az eljáró hatóságnak az alakuló közgyűlés öszszehívásával és megtartásával kapcsolatos összes intézkedései ellen, ideértve az ipartestület elnökének,