Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

82 — Iparjog. — A székesfővárosi ipartestületek működése a székesfőváros egész területére kiterjed. Vidéken a képesítéshez kötött ipart üző valamennyi iparost ugyanegy ipartestületbe kell egyesíteni. Meglevő ipartestületek megszüntetése, beolvasztása és működésük területének megváltoztatása. 3* §< Azok az ipartestületek, amelyek az 1884: XVII. törvénycikk hatálya alatt alakultak, továbbra is fennmaradnak, de szervezetükben és működésükben ennek a törvénynek rendelkezéseihez kötelesek alkalmazkodni. Az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatosan az előbbi bekezdésben említett ipartestületek bármelyikét megszüntetni, vagy más ipartestületbe beolvasztani csak az illető ipartestület beleegyezésével lehet, ellenben az ipartestület működése területének megváltoztatásához, — akár új területek csatolásában, akár meglévő területek elvételében álljon a változtatás —, az ipartestület beleegyezése nem szükséges. A megszüntetett ipartestület vagyonának hováfordítása kérdésében, továbbá az ipartestület működése területének megváltoztatása esetében az ipartestületi vagyon és az ipartestületi alapok egy részének esetleges kihasítása és más ipartestületeknek átadása kérdésében a kereskedelemügyi miniszter határoz. A második és harmadik bekezdésben felsorolt rendelkezések megtétele előtt az illetékes kereskedelmi és iparkamarát, az ipartestületek országos központját és az érdekelt ipartestületeket meg kell hallgatni. Az ipartestület kötelékéből kiválás. 4, §„ Ha valamely ipartestületből az iparosok valamely csoportja kiválni, s akár új ipartestületet létesíteni, akár más ipartestületbe beolvadni kíván, erre engedélyt csak abban az esetben kaphat,