Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: Vili. t.-c. — 81 pontjának meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. A kereskedelemügyi miniszter nyilvánvaló szükség esetén az ipartestületek működésének területét kivételesen az elsőfokú iparhatóságok területi illetékességétől függetlenül úgy is megállapíthatja, hogy két vagy több iparhatóság hatásköre alá tartozó községek területét egy ipartestület működésének területéhez csatolja. Űj ipartestületek alakításának feltételei. 2» §, Üj ipartestület alakításához szükséges, hogy Budapest székesfőváros területén legalább száz, a vidéken legalább kétszáz tagja legyen. A kereskedelemügyi miniszter az elsőfokú iparhatóság előterjesztésére, a kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatása után kétszáznál kevesebb tagú ipartestület alakítását is megengedheti, ha az ipartestület fenntartásához szükséges anyagi eszközöket biztosítottaknak látja. Budapest székesfőváros területén iparágak vagy iparcsoportok szerint kell az ipartestületeket alakítani. Amennyiben gazdasági érdekellentétek miatt valamelyik ipari szakmán belül az ahhoz tartozó iparosok egyik vagy másik, — nem személyes, hanem tárgyilagos iparűzési szempontok szerint elkülönült, — csoportjának külön ipartestületbe tömörítése szükséges, a kereskedelemügyi miniszter az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatása után megengedheti, hogy az iparosok egyes csoportjai külön ipartestületet alakíthassanak. Azoknak az iparágaknak, illetőleg iparcsoportoknak iparosait, amelyekben az iparosok száma a százat el nem éri, lehetőleg a szakmailag hozzájuk közelebb eső iparágak iparosaival kell, meghallgatásukkal, ipartestületekbe tömöríteni. Dr. Szende : Hiteljog Pótlék. 111. 6