Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

48 — Iparjog. — megszabott minta szerint vezetendő jegyzékbe bevezeti és ezeket a napokat az üzemmel szemben az illető évi hatvan napba be kell számítani. A munkaadónak a törvényben megszabott büntetőjogi felelősségét ez a rendelkezés természetesen nem érinti. Ha a munkaadó egy évben összesen hatvannál kevesebb napon rövidítette meg a nőalkalmazottak éjjeli munkaszünetét, az igénybe nem vett időt a következő év javára nem lehet beszámítani, hanem a következő évben is összesen legfeljebb hatvan napra adható meg a törvény 13. §-ában megállapított kivételes engedély, A tizennyolc éven felüli nőknek éjjel való kivételes foglalkoztatása a gyors romlásnak alávetett nyersanyagokat vagy félgyártmányokat feldolgozó üzemekben. 21. §. A törvény 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján megengedem, hogy 18 éven felüli nők a 22—25. §-okban megszabott feltételekkel az esti 10 órától reggeli 5 óráig terjedő időben is foglalkoztathatók legyenek: a.) azokban az üzemekben, amelyekben gyümölcsöt, zöldséget vagy halat konzervvé dolgoznak fel, a feldolgozásra kerülő gyors romlásnak alávetett nyersanyagokban és félgyártmányokban előállható veszteség elkerülése érdekében mindaddig, amíg az üzemben a teljes munka tart; b) a selyemgubóraktárakban, a selyemgubó beváltásának tartama alatt, minden év június és július havában összesen legfeljebb hat hétig; c) az enyvgyárakban az enyvöntési és enyvvágási munkákkal, amennyiben azokat a meleg idő miatt éjjel kell végezni, a május hó 15-től június hó 30-ig és szeptember hó 1-től 15-ig terjedő időszakban; d) a közfogyasztásra szánt tejet feldolgozó üzemekben a kanna-, és üvegmosásnál, valamint az üvegek töltésénél. 22. §. Azokat a nőket, akik külsőleg felismerhető terhes állapotban vannak, vagy akik orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy az éjjeli munka reájuk vagy a születendő magzatra nézve veszélyes, végül, akik hét hónapnál nem idősebb csecsemőjüket