Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

198 — Iparjog. — a belügyminiszternek a kereskedelemügyi, illetőleg a pénzügyi miniszterrel egyetértve kiadott engedélye szükséges. Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha ma­gánvállalkozás a felállítandó közüzemnek vagy válla­latnak munkáját gazdaságosan és a fogyasztók szük­ségletét a közérdeknek is megfelelő módon el tudja látni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a vizet, a világítást és energiát szolgáltató közművekre. A kereskedelemügyi miniszter az érdekelt minisz­terekkel egyetértőleg valamennyi állami üzemet és vállalatot, a belügyminiszter pedig a kereskedelem­ügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértőleg valamennyi törvényhatósági és községi üzemet a jelen törvény életbelépésétől számított egy éven belül megvizsgálni köteles abból a szempontból, vájjon fennállása közér­dekből indokolt-e. Ha ennek a vizsgálatnak eredmé­nyéül az tűnik ki, hogy a megvizsgált üzem vagy vál­lalat az ország ipari vagy kereskedelmi érdekéből, egészen vagy részben szükségtelen, a kereskedelem­ügyi miniszter az állami üzem vagy vállalat, a belügy­miniszter pedig a kereskedelemügyi és pénzügymi­niszterekkel egyetértőleg a törvényhatósági vagy köz­ségi üzem vagy vállalat megszüntetését vagy műkö­désének megfelelelő keretek közé szorítását rendeli el. Az 1927: V. t.-c. 48. §-a és az 1930: XVIII. t.-c. 92. §-a úgy módosul, hogy a belügyminiszter a ható­sági, üzemek korlátozása, létesítése, átalakítása, ösz­szevonása vagy megszüntetése tárgyában a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg ren­delkezik. A jelen §. alapján tett intézkedésekről és azok eredményéről a törvény életbelépésétől számított két éven belül az országgyűlésnek jelentést kell tenni, VII. fejezet. Vegyes és zárórendelkezések. 35. §- Állami, törvényhatósági és községi tulaj­donban lévő ingatlanokat, ha ezek az ingatlanok ki-

Next

/
Thumbnails
Contents