Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

186 — Iparjog. — egyetértőleg, ha a vállalat új termelési célokra szolgáló épületeket és munkáslakásokat épít, vagyi az üzem észszerűbbé tétele céljából új gépeket és fontos termelőeszközöket szerez be, a társulati adóalap kiszámításánál a beruházás befejeztének évében az adóalapból épületek és munkáslakások esetében a beruházott érték 50%-ának, gépek beszerzése esetében pedig a beruházott érték 30%-ának leírását engedélyezheti. A vállalat kérelmére megengedhető, hogy az előző bekezdésben említett beruházott értéket öt éven keresztül egyenlő részletekben leírhassa. 13. §. A kereskedelemügyi miniszter a jelen törvény alapján engedélyezhető kedvezmények megadását a pénzügyminiszterrel egyetértőleg feltételekhez kötheti. A feltételek megállapításában figyelemmel kell lenni a vállalat terjedelméhez és viszonyaihoz mért munkásjóléti és egészségügyi követelményekre, mely feltételek tekintetében a népjóléti és munkaügyi miniszter meghallgatandó. A kereskedelemügyi miniszter az engedélyezett kedvezményeket a pénzügyminiszterrel egyetértőleg egészben vagy részben megvonhatja, ha a kedvezményben részesülő vállalat a kikötött feltételek valamelyikének, különösen a munkások szociális és egészségügyi érdekeinek biztosítása érdekében megállapított követelményeknek nem felel meg. Nem adható kedvezmény annak, s az adott kedvezményt meg kell vonni attól, akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt, vagy felségsértés, az államfő bántalmazása vagy megsértése, hűtlenség, lázadás, csoporttal elkövetett hatóság elleni erőszak, kémkedés, izgatás, vagy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:111. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől