Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1931: XXI. t.-c. — 187 számítva vétség esetén öt év, bűntett esetén tíz év alatt. A kedvezmények megvonása esetén a vállalatnak meg kell fizetnie azokat az illetékeket, amelyek alól fel volt mentve. Ebben az esetben a kincstárnak az illetékkiszabáshoz, esetleg újrakiszabáshoz való joga a kedvezményeket megvonó határozat keltétől számított ötödik év végével évül el. 14. §. A kedvezmények különböző időtartamra, de a hatálybalépés napjától számítva legfeljebb tizenöt évre engedélyezhetők a vállalat gazdasági jelentősége, üzemének természete és a szerint, hogy a vállalat a. kedvezmények adományozásával szemben milyen mértékű kötelezettséget vállal. A kedvezmények engedélyezését annak az ipari berendezésnek üzembehelyezésétől számított egy éven belül kell kérelmezni, amelynek alapján a kedvezményt kérik, ha pedig a kedvezményeket a jelen törvény értelmében még gyárnak nem tekinthető, de azzá váló vállalat számára kérik, a kérelmet a gyári jelleg elérésének napjától számított egy éven belül kell előterjeszteni. A jelen törvény 6. vagy 7. §-a alapján igényelhető kedvezmények esetében azokat attól az időponttól számítandó egy éven belül kell kérelmezni, amikor a kedvezményezhetőség feltételei beállanak. A kedvezmények az ipari vállalat létesítése előtt is biztosíthatók. Az ekkép biztosított kedvezmények hatályukat vesztik, ha a kedvezményezett vállalat egy féléven belül nem kezd megfelelő beruházásokat, és két éven belül üzemét nem kezdi meg. A kedvezmények — ideértve az előzetesen biztosított kedvezményeket is — meghatározott személyhez és iparvállalathoz vannak kötve. A véglegesen megadott kedvezményeket a fél csak az iparvállalattal együtt, s csakis a kereskedelemügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve adott beleegyezésével ruházhatja át, ugyancsak a kereskedelemügyi mi-