Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 163.400/1932. K. M. sz. rendelet. 139 munkaügyi bíróságnál, vagy a községi bíróságnál elő nem terjesztette. 25. §. Az ipartestületi békéltető bizottság iparos tagjai az ipartestületi elöljáróság tagjai, illetőleg póttagjai. A békéltető bizottság segédtagjait és segédpóttagjait az elöljáróság tagjainak és póttagjainak megfelelő számban az ipartestülethez tartozó iparosok összes segédei választják. A választás foganatosítása végett az ipartestülethez tartozó iparosok segédeit az iparhatósági biztos hívja össze választóülésre. Az összehívás vagy írásos meghívó útján, vagy a meghívást tartalmazó ívek körözésével történik. Az utóbbi esetben az íveket iparosonkint kell a neki dolgozó összes segédekkel aláíratni. írásos meghívó esetén ezt az ipartestület tagjaihoz kell intézni, azzal a meghagyással, hogy a meghívót az általuk alkalmazott segédekkel azonnal közöljék és láttamoztassák. Azt az ipartestületi tagot, aki a meghívót az általa alkalmazott segédekkel kellő időben nem közli és nem láttamoztatja és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, az ipartestületi szék megfelelő eljárás után husz pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A választást az iparhatósági biztos vezeti, aki a választás megkezdése előtt közli a megjelent segédekkel, hogy hány bizottsági tagot és hány póttagot kell választani és hogy csak olyan segédeket lehet megválasztani, akik az ipartestülethez tartozó iparosoknál vannak alkalmazásban, huszonnegyedik életévüket betöltötték és magyar állampolgárok. A választást szavazó-lastromokkal titkosan kell foganatosítani. Azok, akikre a legtöbb szavazat esett, az ipartestületi békéltető bizottság segédtagjai, a reájuk esett szavazatok száma szerint következők a bizottság segédpóttagjai. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt. Az ipartestületi irodai személyzet. 26. §. Az ipartestületi irodai személyzet ügyeit a törvény 28. és 29. §-ai szabályozzák azok között a keretek között, amelyek az adott és a várható viszonyok között lehetségesek. Közszempontokból az ipartestületek irodai személyzetével