Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

136 — Iparjog. — eljárásuk helytelenségére figyelmezteti. Amennyiben a figyelmeztetés eredményre vezet, ezzel az ily természetű ügyek befej ezést is nyernek. Amennyiben a figyelmeztetésnek eredménye nem volna, az ipartestületi szék a törvény 25. §-ának második bekezdése szerint az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magánindítványt tehet és fel perességi jogokat gyakorolhat. A tisztességtelen versenyről szóló 1923: V. törvénycikk 24. §-a magánindítványi jogot ad a versenytársakon kívül a cselekmény által érintett szakmabeli érdekek előmozdítására hívatott belföldi gazdasági testületeknek és szakegyesületeknek is. A törvény említett rendelkezése folytán az ipartestületet is ilyen gazdasági testületnek kell tekinteni. Az ipartestületnek az 1923: V. t.-c. alapján folyamatba tehető polgári nem peres eljárásról szóló 23.800/1924, számú igazságügyminíszteri rendelet 1. szakaszának negyedik bekezdése szerint ideiglenes intézkedés kérésére joga van. Ezenfelül az 1923: V. t.-c. 32. §-ának második bekezdése értelmében az említett testületeknek és szakegyesületeknek az abbanhagyási kérelem tekintetében adott felperességi jog az ipartestületeket is megilleti, amelyek ezt a jogot az ipartestületi szék által gyakorolják. Ehhez képest az ipartestületi szék is csak közérdekből léphet fel, nem szerepelhet mint valamely magánérdeknek képviselője és csak abbanhagyást kérhet, kártérítést nem. A tisztességtelen verseny tárgyában indított perek jelentékeny része a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő választott bíróságok előtt folyik. Az ipartestületi szék a fentebb említett felperességi jogokat a kamarai választott bíróságok előtt is érvényesítheti. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy az ipartestületi szék mint felperes, kérheti-e az ítélet közzétételét, a megtévesztő eszközök megsemmisítését és evégből kérhet-e zárlatot, stb., szintén attól függ, hogy az úgynevezett mellékígény a közérdek, illetőleg a magánérdek védelmét, vagy biztosítását, esetleg mindkettőét célozza-e.