Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 163.40011932. K. M. sz. rendelet. 137 Az ipartestületi munkaügyi bizottság. 23. §. A törvény 26. §-a lehetővé teszi, hogy az ipartestületek az ipari alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése céljából munkaügyi bizottságot létesíthessenek. A bizottság, célját tekintve, csak paritásos alapon létesíthető és ezért a szakasz előírja, hogy ebben a bizottságban a munkaadóknak és az alkalmazottaknak egyenlő képviseletet kell biztosítani, Az ipartestületi munkaügyi bizottság munkaadó tagjait és póttagjait a törvény 26. §-ában előírt korlátozásokkal háromévenkint, esetleg az elöljáróság megválasztásával egyidejűleg az ipartestület közgyűlése titkos szavazással választja. A bizottság tagjainak száma az ipartestület tagjainak száma szerint változhat, a taglétszámot azonban az ipartestület alapszabályaiban úgy kell megállapítani, hogy a testületben képviselt legnépesebb iparágak a bizottságban képviselethez jussanak, A munkástagok és póttagok száma az iparostagok és póttagok számával egyenlő. A munkaügyi bizottság munkástagjainak és póttagjainak megválasztása végett az ipartestület elnöke az ipartestület tagjainál dolgozó segédeket külön választógyűlésre hívja össze. Az összehívás vagy irásos meghívó útján, vagy a meghívást tartalmazó ívek körözésével történik. Az utóbbi esetben az íveket iparosonkint kell a neki dolgozó összes segédekkel aláíratni, írásos meghívó esetén ezt az ipartestület tagjaihoz kell intézni, azzal a meghagyással, hogy a meghívót az általuk alkalmazott segédekkel azonnal közöljék és láttamoztassák. Azt az ipartestületi tagot, aki a meghívót az általa alkalmazott segédekkel kellő időben nem közli és nem láttamoztatja és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, az ipartestületi szék megfelelő eljárás után husz pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A választást, amely szintén titkos, az iparhatósági biztos vezeti. Azok, kikre a legtöbb szavazat esett, a munkaügyi bizottság tagjai, a reájuk esett szavazatok száma szerint következők a munkaügyi bizottság póttagjai. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.