Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 105 fogás tárgyában a felügyelő hatóság jogerősen nem határozott. 34. §« A felügyelő hatóság az ipartestület közgyű­lésének a tagsági díjak megállapítására vonatkozó ha­tározatát (17. §. 7. pont) az elfogadott költségvetés kapcsán azonnal megvizsgálni köteles abból a szem­pontból, hogy megfelelnek-e a 10. §. második bekez­désében foglalt rendelkezéseknek. Amennyiben a fel­ügyelő hatóság azt állapítja meg, hogy a tagsági díjak nem megfelelőek, a kereskedelemügyi miniszternek ja­vaslatot tesz az iránt, hogy a közgyűlés határozatának megváltoztatásával a tagsági díjakat a szükséghez ké­pest felemelje, illetőleg leszállítsa. Ugyanilyen javas­latot tehet a kereskedelemügyi miniszternek az ipar­testületek országos központja is. A kereskedelemügyi miniszter a tagsági díjak kérdésében a pénzügyminisz­terrel egyetértően határoz. A felügyelő hatóság az ipartestület bármely szer­vének olyan határozatát vagy intézkedését, amely tör­vénybe vagy rendeletbe ütközik, akár fellebbezés ese­tében, akár hivatalból megsemmisíti és az ipartestület illető szervét utasítja, hogy meghatározott határidőn belül újabb határozatot hozzon. A felügyelő hatóság határozatai és intézkedései ellen azok közlésétől, illetőleg kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a másod­fokú iparhatósághoz. A másodfokú iparhatóságnak véghatározata ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a kereskedelemügyi miniszterhez. A fellebbezésnek halasztó hatálya van, hacsak a felügyelő hatóság súlyos hátrány elkerülése végett ha­tározatának vagy intézkedésének azonnali végrehajtá­sát el nem rendeli. 35. §. Amennyiben valamely ipartestület műkö­dése két vagy több iparhatóság hatásköre alá tartozó községek területére terjed ki (l. §. 3. bekezdés), az ipartestületnek azok a tagjai, akik nem az ipartestület székhelye szerint illetékes, hanem más elsőfokú ipar-

Next

/
Thumbnails
Contents