Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 105 fogás tárgyában a felügyelő hatóság jogerősen nem határozott. 34. §« A felügyelő hatóság az ipartestület közgyűlésének a tagsági díjak megállapítására vonatkozó határozatát (17. §. 7. pont) az elfogadott költségvetés kapcsán azonnal megvizsgálni köteles abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a 10. §. második bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. Amennyiben a felügyelő hatóság azt állapítja meg, hogy a tagsági díjak nem megfelelőek, a kereskedelemügyi miniszternek javaslatot tesz az iránt, hogy a közgyűlés határozatának megváltoztatásával a tagsági díjakat a szükséghez képest felemelje, illetőleg leszállítsa. Ugyanilyen javaslatot tehet a kereskedelemügyi miniszternek az ipartestületek országos központja is. A kereskedelemügyi miniszter a tagsági díjak kérdésében a pénzügyminiszterrel egyetértően határoz. A felügyelő hatóság az ipartestület bármely szervének olyan határozatát vagy intézkedését, amely törvénybe vagy rendeletbe ütközik, akár fellebbezés esetében, akár hivatalból megsemmisíti és az ipartestület illető szervét utasítja, hogy meghatározott határidőn belül újabb határozatot hozzon. A felügyelő hatóság határozatai és intézkedései ellen azok közlésétől, illetőleg kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a másodfokú iparhatósághoz. A másodfokú iparhatóságnak véghatározata ellen felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a kereskedelemügyi miniszterhez. A fellebbezésnek halasztó hatálya van, hacsak a felügyelő hatóság súlyos hátrány elkerülése végett határozatának vagy intézkedésének azonnali végrehajtását el nem rendeli. 35. §. Amennyiben valamely ipartestület működése két vagy több iparhatóság hatásköre alá tartozó községek területére terjed ki (l. §. 3. bekezdés), az ipartestületnek azok a tagjai, akik nem az ipartestület székhelye szerint illetékes, hanem más elsőfokú ipar-