Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)
106 — Iparjog. — hatóság hatásköre alá eső községben gyakorolják iparukat, az ipartestületnek olyan ténye vagy határozata ellen, amely nem az ipartestület önkormányzati működésével vagy igazgatásával kapcsolatos, csak az iparűzésük helyére illetékes elsőfokú iparhatóság előtt emelhetnek kifogást. Az ipartestületnek olyan ténye vagy határozata ellen, amely önkormányzati működésével és igazgatásával kapcsolatos, az ipartestületnek összes tagjai csak az ipartestület székhelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság előtt emelhetnek kifogást. Az ipartestület feloszlatása. 36. §. Az ipartestület közgyűlése az ipartestület feloszlását nem mondhat ja ki. De ha megállapítja, hogy az ipartestület a reáháruló feladatokat ellátni nem tudja, kérheti az ipartestület feloszlatását. A kereskedelemügyi miniszter mind ebben az esetben, mind akkor is, ha hivatalból nyer megállapítást, hogy valamely ipartestület kötelességeinek megfelelni nem tud, az ipartestületet feloszlathatja, és tagjait az érdekelt ipartestületeknek, valamint a kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után más ipartestületbe, illetőleg ipartestületekbe utalhatja be. A feloszlatott ipartestületnek fel kell számolnia. A feloszlatott ipartestület kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó vagyon hovafordítása iránt az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után, a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik. IL Fejezet. Az ipartestületek országos központja. Az ipartestületek országos központjának feladatai. 37. §. Az ipartestületeknek és az ezekbe tömörült kézműves iparosságnak közös szerve az ipartestületek országos központja. Az ipartestületek országos központjának feladata a kézműves iparosok egyetemes érdekeinek gondozása, nevezetesen:
