Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

104 — Iparjog. — 33» §» A felügyelő hatóság az ipartestület közvetlen támogatása és ellenőrzése céljából a felügyelete alatt álló minden ipartestülethez iparhatósági biztost rendel ki. Iparhatósági biztosul csak olyan széles látókörű, köztiszteletnek örvendő egyént lehet kirendelni, aki az ipartestület székhelyén lakik és az ipari életet iparágak szerint alakult ipartestületeknél a kérdéses iparágak viszonyait jól ismeri. A felügyelő hatóság az iparhatósági biztos megbízatását bármikor visszavonhatja. Az iparhatósági biztos csupán indokolt készkiadásaínak megtérítését és az időmulasztásból vagy keresete elmaradásából származó kárának mérsékelt pótlását kívánhatja. A kiszállás és kárpótlás megtérítése az ipartestületet terheli. Ha az íparhatósági biztosi teendők ellátására közszolgálati alkalmazott kapott megbízást, ezeknek a teendőknek ellátása hivatali kötelessége. Ennélfogva kiküldetésére vonatkozóan a hivatali állásával kapcsolatban megállapított szabályok irányadók. Ezeket az összegeket a kereskedelemügyi minisztertől rendelettel megszabott szerény keretek között a felügyelő hatóság állapítja meg, ennek pénztárába fizeti be az ipartestület s az iparhatóság! biztos a felügyelő hatóságtól veszi át. Az ipartestület önkormányzati szervei az íparhatósági biztost minden ülésükről az ülés idejének, helyének és tárgysorozatának közlésével legalább két nappal az ülés megtartása előtt értesíteni kötelesek. Azoknak az üléseknek jegyzőkönyvét, amelyeken az íparhatósági biztos nem jelent meg, legközelebbi megjelenésekor kell bemutatni az íparhatósági biztosnak. Az ipartestületi önkormányzati szervek olyan határozatát vagy rendelkezését, amely ellen az iparhatósági biztos akár nyomban az ülésen, akár a közlését követő három nap alatt azon az alapon emel kifogást, hogy a határozat, illetőleg a rendelkezés törvénybe ütközik, mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a ki-