Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 97 származó közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése céljából munkaügyi bizottságot alakíthatnak. Ebben a bízottságban a munkaadóknak és az alkalmazottaknak egyenlő képviseletet kell biztosítani. A munkaadók csoportjában egyfelől az öt alkalmazottat vagy ennél kevesebbet foglalkoztató, másfelől az ötnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadóknak egyenlő számban kell képviselve lenniök. Alkalmazottat nem foglalkoztató iparosok a bizottságban nem nyerhetnek helyet, A bízottsági tagok választásának módját a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. Egyébként a bizottság szervezetét, munkakörét és eljárását az ipartestületi elöljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az ipartestületi békéltetőbizottság. 27, §, Minden ipartestület kebelében az ipartestület tagjai és azok alkalmazottai munkaviszonyából kifolyóan felmerülő vitás kérdéseknek az érvényben levő rendelkezések keretein belül elintézésére (7. §. 6. pont) békéltetőbízottságot kell szervezni. A békéltetőbízottság iparos tagjai az ipartestületi elöljáróság tagjai. A békéltetőbízottság segédtagjaít az ipartestülethez tartozó iparosok összes segédei az iparhatóságí biztos által összehívott és elnöklete alatt tartott választóülésen választják. Választható, aki huszonnegyedik életévét betöltötte és magyar állampolgár. A választás rendjét a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. A békéltetőbízottságban a bízottság iparos tagjainak és segédtagjainak egyenlő számban kell jelen lenniök. A békéltetőbizottság szervezetét és eljárását egyébként külön ügyrend határozza meg. Az ügyrendet, a kereskedelemügyi miniszter által kiadott minta figyelembevételével, a békéltetőbizottság iparos- és segédtagjai az íparhatósági biztos által összehívott és Dr. Szeac'e : Hiteljoá Pótlék. 111 7