Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

98 Iparjog. — elnöklete alatt tartott ülésben állapítják meg. Az ügyrendet abban az esetben, ha az az ügy rendmintától eltér, jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszternek kell bemutatni. Az ipartestületi irodai személyzet. 28- §, Az ipartestület az irodai teendők ellátására, anyagi erejének és az elvégzendő munka terjedelmének figyelembevételével, megfelelő személyzetet alkalmaz. Az ipartestületek az irodai teendőket mellékfoglalkozásban alkalmazott személyzettel is végeztethetik. Az ipartestület vezető tisztviselőjét az ipartestületi jegyző" cím illeti meg, állásának megjelöléseképpen más címet nem viselhet. A többi tisztviselő részére munkakörének megfelelő címet (ipartestületi aljegyző, nyilvántartó, irodatiszt, gépíró stb.) kell megállapítani. ipartestületi jegyzőül, amennyiben ezt az állást önálló megélhetést nyújtó állásként szervezték vagy szervezik meg, csak olyan egyén alkalmazható, akinek a megkívánt előképzettsége megvan, ipartestületi, ügyvédi vagy közjegyzői irodában, kereskedelmi és iparkamaránál, valamely hivatalnál, bíróságnál, vagy közintézetnél legalább két évet töltött megfelelő munkával és az ipartestületi jegyzői vizsgálatot sikerrel letette. A megkívánt előképzettség azoknál az ipartestületeknél, amelyeknek taglétszáma az ezret meghaladja, főiskolai oklevél, azoknál, amelyeknek taglétszáma az ötszázat meghaladja, középiskolai érettségi bizonyítvány vagy ezzel egyenlő értékű bizonyítvány, azoknál; amelyeknek taglétszáma ötszáz vagy ennél kevesebb, a középiskola négy osztályának síkeres elvégzése. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a jelen törvény kihirdetésekor ipartetületi jegyzői tisztet töltenek be, vagy valamely ipartestületnél legalább egy év óta főfoglalkozásként irodai munkák végzésére vannak alkalmazva. Az ipartestületi jegyzői vizsgáló bizottság szervezetét, a vizsgálat tárgyát, színhelyét és menetét a