Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

— 1932: VIII. t.-c. — 91 küldöttnek, illetőleg az elöljáróságnak megkeresésére a felügyelő hatóság intézkedik a közgyűlés összehívása iránt. 16. §. Az alakuló közgyűlésen az ipartestület elnökének és alelnökének megválasztásáig, továbbá azokon a közgyűléseken, amelyeket a felügyelő hatóság hívott össze, a felügyelő hatóság képviselője, egyébkénét az ipartestület elnöke (alelnöke) elnököl. A közgyűlés rendszerint nyilvános. A közgyűlés határozatképességének feltételeit, a tárgyalás rendjét, a határozatok hozatalához szükséges szótöbbséget, valamint a választásoknál követendő eljárást az alapszabályok állapítják meg. Az ipartestületi közgyűlés hatásköre. 17. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: 1. az ipartestület feladatkörén belül a kötelékébe tartozó iparosok érdekeinek gondozását szolgáló megfelelő határozatok hozatala; 2. az alapszabályok megállapítása és módosítása; 3. az ipartestület elnökének, alelnökének, elöljárósága, számvizsgáló-, békéltető- és egyéb bizottságai tagjainak, az ipartestületi szék tagjainak, továbbá az iparos és mestervizsgáló bízottságok tagjainak, valamint a tanoncvizsgáló bízottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztása; 4. a tisztviselői és altiszti állások rendszeresítése, a tisztviselők és altisztek fizetésének meghatározása; 5. a tisztviselőkre és altisztekre vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok megállapítása; 6. a tagok érdekeit szolgáló intézmények létesítésének és fenntartásának, illetőleg az ily intézmények létesítésében és fenntartásában való közreműködésnek elhatározása, a vonatkozó szervezeti és egyéb szabályok megállapítása, illetőleg az azok megállapításában való közreműködés, valamint az intézményeknél az ipartestület nevében eljárni hivatott egyének és bízottságok választása és feladataik megállapítása;