Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

92 — Iparjog. — 7. az ipartestület elöljárósága által a közgyűléshez intézett évi jelentésnek, a költségvetésnek és zárszámadásnak tárgyalása, és a fedezetről való döntés; az évi zárszámadás megvizsgálása és a felmentés megadása, a tagsági díjtételek (10. §,) megállapítása, valamint határozás a tagsági díjak egyévi összegének negyedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzése, elidegenítése és egyéb terhes jogügyletek kötése tárgyában; 8. határozás az alapszabályok szerint a közgyűlésnek fenntartott ügyekben; 9. határozás abban a kérdésben, hogy az ipartestület székhelyén kívül minő ügyek ellátása engedhető át az elől járósági megbízottaknak (22. §.), A közgyűlés által tárgyalandó ügyeket az elöljáróság készíti elő. Az elöljáróság által a közgyűléshez intézett évi jelentésnek egy-egy példányát meg kell küldeni az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának. Az ipartestületi elöljáróság. 18, §. Az ipartestületi elöljáróság az ipartestületi elnökből, az alapszabályokban megállapított számú alelnökökből és előljárósági tagokból áll. Az elnök, alelnökök és az előljárósági tagok megbízatása három évre szól, amely időnek elteltével újra megválaszthatok. Az időközben megüresedő előljárósági tagsági helyeknek betöltése céljából az előljárósági tagok megválasztásával egyidejűleg ugyancsak három évre megfelelő számban póttagokat is kell választani. Az elnököt, alelnököket és az előljárósági tagokat (póttagokat) a közgyűlés az ipartestületnek szenvedő választói joggal rendelkező tagjai sorából választja. Az előljárósági tagokat (póttagokat) olyképen kell választani, hogy a népesebb iparágakhoz tartozó iparosok a tagok (póttagok) sorában lehetőleg létszámuknak megfelelő arányban nyerjenek helyet.