Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog III. kötetéhez. A „fizetésképtelenségi jog”-hoz és az „iparjog”-hoz (Budapest, 1933)

90 — Iparjog. — a közgyűlésen csak kiküldöttek által vehetnek részt. Az alapszabályoknak ilyen rendelkezése nem terjed ki az ipartestület kebelében foganatosított választásokra, amelyekben a szavazásra jogosultak közvetlenül vehetnek részt, A kiküldöttek számát és választásuk módját az alapszabályok állapítják meg. A kiküldöttek száma a tagok számának tíz százalékánál kisebb nem lehet, 14. §. Az ipartestületi tagokat a közgyűlésre, az alakuló közgyűlést (5, §.) kivéve, az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke, a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével írásos meghívó útján, esetleg a meghívást tartalmazó ívek körözésével hívja meg, A közgyűlés csak a tárgysorozatban feltüntetett tárgyról tanácskozhatik és határozhat. Az ipartestület elnöke (alelnöke) a közgyűlés összehívásáról az ipartestület felügyelő hatóságát, iparhatósági biztosát, az illetékes kereskedelmi és iparkamarát és az ipartestületek országos központját a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével legalább három nappal a közgyűlés megtartása előtt írásban értesíteni köteles. Az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának képviselője az ipartestület közgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vehet, 15* §•> Minden ipartestület évenkint legalább egy közgyűlést köteles tartani. Ezt a közgyűlést a naptári év második hónapjának végéig kell megtartani, A tagoknak, illetőleg a 13, §, második bekezdése esetében a kiküldötteknek egynegyede, valamint az ipartestület elöljárósága is, a közgyűlés összehívását a közgyűlés tárgyának közlésével bármikor kívánhatja. Ha az ipartestület elnöke (alelnöke) a szabályszerűen előterjesztett kívánságnak nyolc nap alatt meg nem felelne, az előírt számú ipartestületi tagnak vagy ki-