Szende Pál (szerk.): Pótlás a Magyar hiteljog II. kötetéhez. A „kereskedelmi melléktörvények”-hez és a „váltótörvény”-hez (Budapest, 1933)

— Biztosító magánvállalatok. — 19 biztosított részeket levonásba hozva, a saját kockázatban megtartott részeket kell számításba venni. 2. A nyereség- és veszteségszámlák bevételi oldalán felvett „mellékillletékek" című tételbe a biztosítottak által a díjakkal együtt fizetett kezelési pótlékokat, kötvényilletékéket, felügyeleti díjakat, állami biztosítási illetékeket, esetleg tűzoltási járulékokat és más hasonló természetű szolgáltatásokat kell felvenni. 3. A névleges részvénytőkét, vagy alaptőkét a mérlegszámlában teherként kell kimutatni, ezzel szemben a részvényekre be nem fizetett összegek vagyonként számolandók el. 4. A vagyontárgyakat és követeléseiket a mérlegben legfeljebb azzal az értékkel lehet felvenni, amellyel azok a számadási év végén bírtak, 5. Az életbiztosítási díjtartalék állományához tartozó belföldi bérház a biztosító magánvállalatok m. kir. állami felügyelő hatósága külön engedélye nélkül nem számítható magasabb értékűnek, mint amelyet a tiszta jövedelemnek az életbiztosítási díjtartalék kiszámításánál alapul vett kamatláb mellett való tőkésítése eredményez. Ha azonban a forgalmi érték az így kiszámított értéknél alacsonyabb, ezt kell irányadóul venni. Más oly ingatlan, amely az 1923. évi 196. M. E. számú rendelet 13. §-ának A. 8. pontja alapján jelöltetett meg díjtartalékfedezet gyanánt, nem számítható magasabb értékűnek, mint amely megfelel az ingatlanra a biztosító vállalat által a bírói árverési vétel előtt adott jelzálogkölcsönből eredt követelés és járulékai teljes összegének, 6. Értékpapírok legfeljebb a számadási év utolsó pénzárfolyamértékében vehetők fel; külföldi értékpapíroknál, ha azok a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek, az értékpapír kibocsátási székhelyére illetékes tőzsde jegyzése az irányadó. Ha az életbiztosítási díjtartalékok fedezetére szolgáló valamely értékpapír árfolyamértéke nagyobb, mint tiszta hozadékának a díjtartalék kiszámításánál alkalmazott kamatlábbal megállapított tőkeértéke, úgy legfeljebb az utóbbi értéket lehet számításba venni, 7. A követeléseket behajthatóságuknak megfelelő összegben kell kimutatni. A behajthatatlan követeléseket le kell írni. 9*