Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

gyanúját keltette annak, hogy a házastársi hűséget sértő életmódot folytat, amely magatartások az életközösség megszakadásához is vezettek, az ajándékozó szülőkkel is durván és gorombán bánt, apósát halálos betegségében nem látogatta meg és a sürgősen szükségelt fájdalomcsillapító orvosságnak kerékpáron való elhozatalát durva káromkodás mellett megtagadta. A hatálytalanításnak nem szolgálhat akadályul az, hogy az alperes felesége — ajándékozók leánya — a házassági életközösség visszaállítására bírói visszahívást bocsájtatott ki, mert ez csak megbocsájtási hajlandóságot fejez ki, minthogy azonban a visszahívott fél az életközösséget helyre nem állította, a megbocsájtás be nem következett. (C. P. III. 3004/1944.) 44. ELETJAKADÉK. Azon kikötéssel kapcsolatban, miszerint az eladott ingatlan és keserűvíz-üzem ellenében az eladó élete fogytáig SL vevő jogutódaira is kötelező hatállyal az üzem bruttó forgalmának 10%-át biztosítja a vevő eladónak haszonrészesedésként, de ez havi 100.— P-nél kevesebb nem lehet: Kúria nem haszonrészesedés, hanem járadék kikötését állapítja meg, mert az eladó követelését csupán összegszerűség szempontjából befolyásolja az üzem hozadéka, de nem függ attól, hogy az nyereséges lesz-e és a fizetést vevő a haszonra tekintet nélkül igérte. (11/528) Az alperes jogelődje annak ellenében, hogy a felperes elhalt nővére bérházának tulajdonjogát reáruházta, többek között arra kötelezte magát, hogy felperes nővérének elhalálozásától kezdve, a felperes haláláig havi járadékot fizet. A szerződés szerint az átvállalt terhek levonása után fennmaradó vételárösszeg a biztosítási szerződés egyszeri díja, amely az egyidejűleg átadott járadékbiztosítási és haláleseti kötvény átadásával nyert kiegyenlítést. A felperes a részére arany pengőben fizetni kötelezett életjáradéknak a Pp. 413. §-a alapján Ft-ban megállapítását kérte. A Kúria ismételten kimondta, hogy az ilyen szerződés életjáradéki szerződéssel vegyes adásvételi szerződés nek és nem a KT. VII. címének a rendelkezése alá eső biztosítási szerződésnek minősül és arra az életjáradéki szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. De a 6400/1946. M.E. sz. r. 10. §-a sem akarta a járadék felemelését a bírói mérlegelés alól kivonni azoknál az életbiztosításoknál, amelyekből származó járadékigény telekkönyvileg külön biztosítva van. (11/405)