Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
minélfogva alperes nem hivatkoshatik arra, hogy a háborús igénybevétel folytán előállott vis major következtében kötelezettsége alól teljesen mentesül, minthogy alperes a nála tárolt búzamennyiségek tekintetében a felperes búzájának átvételét követően is kötött ügyleteket és tehát ezekben aránylagosan a felperesi búza is résztvett. Alperest a letett búzából oly menynyiségnek a kiadására kellett kötelezni, amely arányban áll azzal a búzamennyiséggel, amelyet az alperes, az összes készletet számítva, a letételtől a vis major bekövetkeztéig saját javára hasznosított. (11/113) 42. ADÁSVÉTEL. Az adásvételi szerződés létrejöttéhez feltétlenül szükséges, hogy felek a vétel tárgyára és az árra né2rve megegyezésre jussanak, és ennek hiányában joghatályos adásvételi szerződés még az ügyletkötési szándék fennforgása esetén sem,jöhet létre. Egymagában azzal a megállapodással, hogy az eladó a vételárat a beszerzési ár alapján 25% haszon hozzászámításával fogja kiszámítani, adásvételi ügylet nem létesül, mert a vételár ekként való megállapítása arra vonatkozó megegyezés hiányában, hogy a bútorok eredeti beszerzési ára, vagy az ügyletkötés idején kialakult beszerzési ára lesz-e irányadó, határozatta:'. (C. P. IV. 2622/1946.) Az Anyaghivatal az adásvétel tárgyát képező nyers vasa t, amely zárolt cikk volt, az 1944. évben nem utalta ki-és ezért a felek között a vételárnak az eladó részére átutalása és annak az eladó által való elfogadása ellenére sem létesült jogérvényes vételi ügylet. (C. P. IV. 2067/1946.) Az adásvételre vonatkozó, de a cserére is megfelelően alkalmazandó jogszabály értelmében az eladót, ha a szerződést teljesítette és a vételárat hitelezte, külön kikötés nélkül törvényes elállási jog nem illeti meg. (1/192) Ingatlan vételből kifolyólag vevők a bekebelezett FAKSzkölcsönre törlesztést nem teljesítettek és 1932-től kezdve kamatot sem fizettek. Ez a mulasztásuk veszélyeztette az eladóknak azt a szerződéses jogát, hogy az ingatlan egy részét életük fogytáig használhassák; a FAKSz ugyanis ismételten el akarta az ingatlant árvereztetni és az eladók az árverést csak leányuk fizetései és közbenjárásai révén tudták elkerülni. A vevők az eladók felkarolására tett Ígéretüket sem tartották be. Az eladók