Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

teljesítettéit tehát szerződéses kötelezettségeik közül a vevők birtokbabocsájtását, ellenben a vevők vételárfizetési, valamint az eladók megsegítése iránti kötelezettségüket huzamosabb időn át tartott magatartásukkal megszegték. E viselkedés következetessége pedig egyértelmű a szerződéses kötelezettség teljesítésének határozott s vétkes megtagadásával, ilyen esetben pedig az ellenérdekű fél azokat a jogokat gyakorolhatja, amelyek megilletnék őt a szolgáltatásnak az adós hibájából lehetetlenné válása esetén, el is állhat tehát a szerződéstől, hacsak errevonatkozó nyilatkozatának megtétele előtt adósa a szolgáltatást neki fel nem ajánlja. (11/518) Az alperes telepén tárolt bükkiemezeket és fenyőbutorlapokat az orosz katonai hatóság igénybevette és elvitte ugyan, mégsines helye annak, hogy alperes ezt a hátrányt megossza mindazon vevői között, akiket a kitűzött teljesítési idő alatt kielégíteni nem tud és így ezt a hátrányt'részben a felperesre is hárítsa, aki tőle Budapest ostroma alatt ilyen árukat vásárolt és a vételárat ugyanakkor kifizette: ugyanis fajlagos kötelemnél ilyen joghatás be nem állhat. (1/188) A megállapított tényállás szerint a felperes az alperestől akként vett bükkiemezeket és fenyőbutorlapokat, — az alperes ilyen áruk gyártásával és eladásával foglalkozván, — hogy bár annak vételárát kifizette, de az árut meg nem tekintette, ki nem választotta, át nem vette. A felperes tehát nem egyedileg meghatározott árut vásárolt, és tehát a felek között fajlagos kötelem keletkezett, mert az alperes kifejezetten ki nem kötötte, hogy a szerződés tárgyának fajlagosan megjelölt keretében csakis abból az árukészletből szállít, amely az ügyletek megkötése idején a raktárán van. Ennélfogva a zártfajú kötelemre vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatók és alperes marasztalandó az áruk szállításában, annak ellenére, hogy az alperes raktárában lévő árukat orosz katonai hatóságok elvitték. (1/188) Oly esetben, amidőn az eladó az általa követelhető ellenszolgáltatásnak teljes és valóságos belső értékét előre megkapta, nem lehet szó gazdasági lehetetlenülésről és az az igény is alaptalan, hogy a vevő — aki az árut nem vette át a szerződésbeli 3 hónap alatt — utóbb csak utánfizetés ellenében legyen köteles teljesíteni, mert az a körülmény, hogy az eladóhoz befolyt összegek a bankban elértéktelenedtek, az ő terhére esik, amiért azokat nem az üzletében gyümölcsöztette és nem járt el a rendes kereskedő gondosságával; ezzel szemben a háborús események folytán a vevőnek késedelme kimentett, hogy előbb nem