Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

82 elértéktelenedéséből eredő, az egész gazdasági életre kiható hátrányt a felperes vevőnek is viselnie kell. (11/503) Vételi ügyletből eredő foglaló risszaperlésénél a vételi ügylet megkötése idején képviselt értéknek megállapításánál fig.'jelentbe kell venni azt, hogy a felperes kereskedő, aki az árut azonnal tovább el is adta, amit alperes neki le nem szállított, és a foglaló kétszeres összegét — ha idejében megkapja — feltehetően ebbe az áruba fektette volna, továbbá azt, hogy az ügylet fontos és nagy kereslet tárgyául szolgáló, nyilván nagy haszonnal továbbadható közszükségleti eikk adásvételére irányult és hogy alperes ismételt felhívásra a foglalót még egyszeres összegben sem adta vissza, ezért a Kúria az ügylet tárgyát képező szalonna árának alapján 100%-os átértékelést rendel. (II/l) (1946. október.) A gazdasági lehetetlenülés következtében elrendelt eredeti állapot helyreállítása folytán alperes által visszafizetendő áruvételárat Kúria 75%-osan valorizálja, mert a méltányosság követelménye az, hogy a gazdasági viszonyok előre nem látható megváltozása folytán beállott nehézségeket mindkét félnek vagyoni viszonyaihoz mérten kell viselnie és mert a felek közül gazdaságilag a felperes vevő a gyengébb fél. (11/390) Az alperes utóbb zárolt bőröket adott el felperesnek és noha a magánjogi megállapodásokat a hatóság a lehetőség szerint figyelembe vette, az mégsem tette meg a lépéseket a felszabadítás iránt. A Kúria a kártérítési követelés jogalapját mégállapítja és kimondja: a kár megnyugtató módon való megállapíthatása céljából, arra való tekintettel, hogy a felperes szőrmeárunagykereskedő, aki vagyonát bőráruba fektetve hasznosítja, a peres ügyből őt megillető járandóságát is valószínűleg bőráruba fektette volna, — vizsgálandó az, hogy a kereseti kárösszeg a kár bekövetkeztekor készített bőrben kifejezve menynyire rúgott és a felperes kárát kifejező e bőrárunak ma menynyi bőráru felel meg és annak mennyi a mostani értéke. Továbbá vizsgálandó az is, hogy a peres felek akkori és mai vagyoni viszonyai mellett, figyelemmel az alperes mulasztásának mérvére, a bekövetkezett értékeltolódás mily mértékben hárítható át az alperesre, miután általában a pénz értékcsökkenéséből származó kárt az ügyletkötő felek rendszerint közösen tartoznak viselni. (E határozatot a Kúria még a forintvaluta bevezetése előtti időben hozta.) (1/138) Az átértékelés mérve tekintetében a Kúria elrendelte a felek, főleg pedig az adós vagyoni helyzete, teljesítőképessége