Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

83 kérdésében a tényállás megállapítását, valamint hogy az adós a felhasznált, illetve a hitelezőnek be nem szolgáltatott pénzeket mire fordította, gazdagodott'-e azokkal, ez a gazdagodás most is megvan-e, vagy attól hibáján kívül elesett-e, hogy a hitelezőt terhelte-e követelésének érvényesítésében indokolatlan késedelem s hogy a pengő elértéktelenedése és az esetleges késedelem között van-e összefüggés, (11/378) Az átértékelés mércénél Kúria figyelembe vette a felek személyes körülményeit, anyagi helyzetét, az eladás tárgyát képezett ingatlannak és malomnak eladáskori, a részletfizetések időpontja szerinti, továbbá mai értékét, az" alperesek esetleges gazdagodását és mindkét fél szempontjából felhozható méltányossági tekinteteket. (11/579) Oltóanyggyártási jog járadékvételárát felek aranypengőben, „mai" teljes értékben állapították meg, azért, hogy a felperes a pénz esetleges értékcsökkenésével szemben megvédessék, amivel a felek az átértékelésben, úgyszintén az ennek szempontjából irányadó időpontban is megállapodtak. A pénz értékromlásának következményeit azonban mindenki viseli. A javakban beállott károsodást, a meglévő pénz elértéktelenedéséből előállott veszteséget magától senkisem háríthatja el és ezért még a szerződésileg meghatározott átértékelés mértéke is csökkenthető, ha méltányosnak mutatkozik. (11/530) Kúria kölcsöntartozást, amely értékállandósági kikötéssel volt biztosítva, 30%-osan valorizál, annak figyelembe vételével, hogy a háborús események folytán -a felek mindegyikét károsodás érte, hogy az alperesnek a készpénzkölesönt értékálló dologba fektetnie nem sikerült, hogy továbbá, amennyiben a kereskedő felperes az alperesnek kölcsönadott összeget áruba fektette volna, a legnagyobb valószínűség szerint az is ugyanúgy megsemmisült volna, aminthogy a felperes a meglévő áruit sem tudta a háború káros következményei alól elvonni és hogy végül a téglagyáros alperes teljesítőképességét a gyártási, különösen pedig a hitelviszonyoknak a nehézségei igen hátrányosan befolyásolják. (11/404) Az 1944. februárjában felvett és aranyklauzulával értékállandósított kölcsönnek visszafizetését Kúria 70%-osan valorilállan ítéli meg, tekintettel a szegényjogon perlő felperes vagyontalanságára és arra, hogy alperes a kölcsönt házának ipari munkái kifizetésére fordította, vagyis értékállóan befektette és az vagyonában most is megvan. (11/502)