Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

A mozgóképszínházat bérlő cég karbantartási kötélézettéégének elmulasztásából eredő kárigényt Kúria a Magyar Nemzeti Bank valorizációs táblázatának alkalmazásával 70%-osan értékelt át pengőről forintra. (11/339) Az 1944. nov. 4.-én bekövetkezett vasúti balesetből kifolyólag felmerült baleseti járadékkövetelést Kúria valorizál. (11/79) A pengő értékben meghatározott tartozások átértékelésének a pénz vásárlóerejének nagyfokú romlása következtében helyé lehet, ha az átértékelést valamely jogszabály nem zárja ki, ennél fogva balesetből származó gyógyítási költség és dologi károk átértékelendők. (1/162) • i.) OTI ellen. Nincs jogszabály, amely tiltaná az OTI elleni baleseti járadék átértékelését altban az esetben, amikor az OTI-t a járadék fizetésében késedelem terheli. (Bp. T.) (11/154) Az 1927 : XXI. tc. 152. §-a folyományaként, ha az 077 a b<deseti járadékot a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelő összegben és időben kifizette, a járadékok átértékelésének helye nem lehet. Nincs azonban olyan jogszabály, amely tiltaná az átértékelést, ha az OTIrt a baleseti járadék fizetésélten késedelem terheli. j.) Kárbiztosítás. Az 1928 : XII. tc-nek a kárhiztosítási szerződésen alapuló pénztartozásokra vonatkozó rendelkezése joghasonlóság alapján alkalmazandó; ezen elvnél fogva kárbiztosítási kötelezettségből (•redő pengőtartozás átértékelésének nincs helye. (1/219) k.) Bánya nyugbér. Bányanyugbér nem valorizálható. (11/320) l.) Ingóbérlet. A Kúria, oxygén-tartályok bérletére vonatkozólag létrejött szerződésitől kifolyólag keletkezett tartálybér iránti követelést 60%-osan értékel át. (11/517) m.) Életjáradék. Kúria életjáradék átértékelését rendeli. (T/162) n.) MÁV ellen. Azt a kérdést, hogy a pengő elértéktelenedéséből eredő hátrányt lehet-e a Magyar Allamvasutakra hárítani, nem a pengő