Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

44 (Ionos a dolgot egyá-ltaláíi nem, vagy csak nehézséggel szerezte volna vissza: a dologra Fordított szükséges költekezésként követelheti annak méltányos megtérítését, amit a dolog birtokának megszerzése ellenében szolgáltatott. (11/460) • Ha a hatóság által beutalt bérlő a házmegbízott önhatalmú eljárásának felhasználásával helyezkedett is birtokba, ez a hirtokbalépés egy arra hatáskörrel bíró hatóság határozatának megfeleli és ez a határozat bírói úton felül nem bírálható, és így nines sommás risszaJielyezési keresetnek helye az ilyen önhatalmú birtokbavétel ellen, mert az előző birtokállapot védelmét a jogkérdésben hozott s e birtokállapottal ellentétben álló jogerős és végrehajtható határozat kizárja. (11/351) Sommás visszahelyezést keresetnek a magánjog szabályai szerint a birtokállapotnak közigazgatási határozaton nyugvó megváltoztatása esetén esak akkor van helye, ha az eljárt hatóságnak ily intézkedésre hatásköre nyilvánvalóan nem volt, amely előfeltétel esak akkor van meg, ha a közigazgatási jogkört gyakorló személy ilynemű intézkedésre egyáltalán nem volt jogosult, vagyis ha eljárása hivatalos eljárásnak nem tninősíthető és így ténykedése a tilos önhatalom tekintete alá esik. .Minthogy azonban alperest a felperes vagyontárgyainak birtokába a földigénylő bizottság helyezte be: a sommás visszahelyezési kereset anyagi jogi előfeltételei hiányzanak. (11/237) Ha a mezőgazdasági ingatlan jóhiszeműen keletkezett birtoklási jogának megszűnését a gazdasági év folyamán előállott ok idézte elő, úgy, — a kölcsönös megtérítések kérdését ezúttal nem érintve — a jogérvényesítéssel indokolatlanul hosszabb ideig — adott esetben 11 hétig — késedelmeskedő jogosult elál lottnak tekinthető attól, hogy a folyamatban lévő gazdasági év eltelte előtti időre igényelhesse az ingatlan birtokát, figyelemmel-a gazdálkodás zavartalanságának és a megműveléssel szükségszerűen előálló befektetéseknek szempontjaira. (11/643) e.) Társbérlő birtokháborít ás a. Peres felek üzlethelyiségre nézve társbérleti viszonyt létesítettek anélkül, hogy a közös üzlethelyiség bejáratául szolgáló ajtó mikénti használatát szabályozták volna. Alperes nem engedte meg felperesnek és üzletfeleinek, hogy a jelenlegi állapotában fennálló bejáraton bejárhassanak, miért is Kúria alperest a birtokháborítástól eltiltotta, rámutatván arra, hogy semmi adat nincs a perben arra, hogy a felek a társbérleti megállapodás alkalmával számítottak, vagy akár csak gondoltak