Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

rokkant feleség jurára a nyugdíjas főmozdony vezető illet mentjének 30%-át állapította meg a Kúria tartásdíj fenében. (11/580) A nőturtásdíj összegszerű meghatározásánál köztisztviselő esetében figyelembe kell venni, hogy az állam alkalmazottait ma csuk mérsékelt fizetésben tudja részesíteni, a férjet tehát nem leltet túlzott un és olymértékben megterhelni, amely az ő életfenntartását veszélyeztetné. (11/515) Ezredes különélő felesége javára — aki csak a különélés óta folytat kereső tevékenységet — ideiglenes nőtartásdíj címén a Kúria a férj fizetésének 20%-át állapítja meg, mert a mai gazdasági viszonyok közt az értelmiségi osztály itőtagjui is kötelesek a maguk részéről tevékenyen munkálkodni. (1/80) Nőtartásdíj összegének meghatározásánál a vezető és magusubb állásbun lévő tisztviselőknél — pl. rendőr alezredesnél — súlyt kell helyezni arra, hogy az ilyen tisztviselőkkel szemben a közfelfogás életmódjuk tekintetében különleges követelményeket támaszt, az állásával járó, illő szinvonalat a férjnek fenn kell tartania. (.11/515) A férj lakáspénze is figyelembe jön a nőtartásdíj megállapításánál. (11/616) A közalkalmazottak fizetésének 40%-a lakáspénznek tekintendő, amely ugyan tartásdíj követelésre sem foglalható le, ámde a férj jövedelmének megállapításánál a nőtartásdíj tekintetében a lakáspénznek az a része, amely a férj lakásszükségletének kielégítésén felül fennmarad, figyelembe veendő. (Debreceni T.) (11/678) Végleges nőturtásdíj iránti porben nem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a férj közlekedési költség címén havonta 300.— Ft tiszteletdíjat is kap. Ha a férj a rendes közlekedési eszközöket veszi igénybe, az utazási költség e tiszteletdíjnak csak igen csekély részét emészti fel, miért is az e címen járó jövedelmet is számításba kell venni. (11/615) A férj a második feleség gyermekét is tartja, de ezeknek tartása az első feleség már megszerzett nőturtási igényének rovására nem történhetik, ezek eltartásáról a férjnek saját igényei leszállításával kell gondoskodnia. (11/615) A felperes felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróság által megítélt nőturtásdíj felemelését kéri; Kúria a felemelésnek csak a legközelebbi esedékesség napjától kezdve ad helyt, ellenben az ezt megelőző időre a kérelmet elutasítja, mert a már lejárt időre szóló felemelés az alperes méltányos érdekét sértené. (1/123)