Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)
29 résnek a féltékenykedésre, ezért az alperesnek vétőképességét nagyfokban csökkentő ezen lelkiállapotaral okozati összefüggésbe hozható tényeit a felperes sikerrel nem sérelmezhet', azokra bontóokokat nem alapíthat. (C. P. III. 3275/1943.) D.) Feldúltság, viszonylagosság. A -felperes békülési hajlandósága ellenére Kúria megállapította a házassági viszony feldúltságát. Az a körülmény ugyanis, hogy felperes az alperesi bontóok ismeretéhen kibékülés céljából találkozást keresett az alperessel, a felek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevétele nélkül nem elegendő annak a meggyőződésnek a levonására, hogy a házassági viszony nincs az elviselhetetlenségig feldúlva. A konkrét eset ben a házasfelek közötti meghasonlás és szakadás az alperes hibájából következett he, aki a felperesnek per előtti és per alatti többszöri közeledését jogos indok nélkül mindenkor és következetesen visszautasította és úgy a perindítás előtt, mint a perben is. kijelentette, hogy a felperessel együttélni tovább nem hajlandó; így tehát a további együttélésre kötelezés esetén nem felperes tetszésétől függne az életközösség helyreállítása, alperestől viszont a mondottak folytán ezt már elvárni nem lehet, és ebben a helyzetben tehát a házasság fenntartása a felperest állandó különélésre kényszerítené, amire azonban — mint a házasság lényegével ellentétes állapotra, — a házasfél bíróilag nem kötelezhető. (C. P. III. 2328/1944.) Az alperes anya sugatmazására tiszteletlen és leckéztető hangú leveleket írt a tíz év körüli gyermek felperes apának, aki viszont e levelezés abbahagyása végett lépéseket nem tett, a feleséggel szemben tettlegeskedett és annak a közös lakásból kint ásítása következtében szűnt meg az életközösség s felperes kijelentéseivel is megsértette a házastársi kötelességet, mely körülményekre tekintettel az alperes anya vétkes magatartását a Kúria nem tekintette olyannak, mely a felperesre nézve a házaséletet elviselhetetlenné tehette volna, s tehát a Kúria a jeldúltságot nem állapította meg. (11/463) Az alperes terhére bontóokként megállapított házastársi kötelességsértésekben kizárólag a felperes kíméletlenül durva, á tettlegességig menő viselkedésének és a házastársi hűséget sértő kapcsolatának visszahatását kell látni, márpedig joggal nem panaszolhatja a házastárs a házassági viszony feldúltságát, a másik fél olyan kötelességsértése miatt, amelyet saját vétkes viselkedése váltott ki belőle. (11/461)
