Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

II. SZEMÉLYI JOG. 10. JOGKÉPESSÉG. CSELEKVŐKÉPESSÉG. A MADISz alapszabálya értelmében az egyes vidéki szervezetek a maguk részére önálló gazdasági tevékenységet fejthetnek ki. Aki önállóan, a maga részére gazdasági tevékenységet fejthet ki, az jogok és kötelezettségek alanya lehet, vagyis jogképessége is van. Viszont a jogképes .személyek perbeli cselekvőképességgel rendelkeznek, hacsak jogi személyek esetében alapszabály korlátozó rendelkezéseket nem tartalmaz. (11/560) A földbirtokreform végrehajtása során a 131.000/1945. F. M. se;, r. 19. §-a szerint a 600/1945. M.E. sz. r. 30. §-ának (1) bekezdése alá eső javak átvételérc és hasznosításán^ alakult Szövetkezeteknek mint magánjogi társaságoknak, cég jegyzékbe bevezetése híján is van perképességük. Az állandó bírói gyakorlat szerint az elmeorvosi szempontból fennálló kóros elmeállapot nem zárja ki feltétlenül a magánjogi értelemben vett cselekvőképességet, hanem döntő az, hogy az elmebetegség hatott-e olyan mértékben az ügyletkötő fél értelmére és akaratára, hogy a jogügylet tártai mának és joghatásainak megértéséhez szükséges értelmi képesseget és a megkötése mellett és ellen szóló okok józan méltatását kizárta, amely utóbbi kérdés jogkérdés. (C. P. I. 125/1946.) Az anyagi jog nem zárja ki, hogy a cselekvőképességgel nem bíró sze-mély ter/tére a vele kötött visszterhes szerződésből kifolyólag kártérítési követelés származzék. Kúria a cselekvőképességgel nem bíró felperesnek az alperestől felvett kölcsön visszatérítése tekintetében való felelősségét vétlen kártérítési alapon is megállapíthatónak találta, mert az alperes a kölesönt a felperest személyesen ismert közjegyző közreműködése mellett nyújtotta, valamint felperes felesége, jeleideg gondnoka, megakadályozhatta volna, hogy a kölcsönösszeget_ felperes esetleg elfecsérelje és végül felperes egyébként sem bizonyította, hogy a kölcsönt haszontalan kiadásokra fordította volna, amelyek mél tán yossági tekintetként figyelembe jönnek. (C. P. 3823/1944.)