Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

1. CÉGJOG. Egymagában az a körülmény, hogy a kereskedelmi társaság az áruvédjegyet megszerezte, nem szolgálhat alapul arra, hogy a védjegy a cégszövegbe felvétessék, mert ez csak akkor engedhető meg, ha a cég már hosszabb idő óta hozza a szóvédjeggyel ellátott árut forgalomba és ennek folytán a szóvédjegy a kereskedelmi forgalomban annyira közismertté vált, hogy a vevők már ezen a néven keresik az árut. (Bp. T.) (II/64/b.) A holt nyelvek, mégpedig nevezetesen a görög és latin nyelv szavainak cégszöveghen alkalmazása a hangzatossági korláttól eltekintve, csak annyiban szoríttatott meg, hogy a vezérszavak lehetőleg a vállalat tárgyára utalók legyenek; de nem lehet végképp kizárni az általános értelmű oly szavak használatát, amelyek a gyakorlati élet tapasztalata szerint összefüggés nélkül is alkalmasak vezérszó szerepére. A bíróság megállapítja, hogy a „Tekton" görög szónak a cégszövegben vezérszóként alkalmazása törvényt nem sért, mivel a vállalat tárgvával, nevezetesen annak mélyépítési részével, összefügg. (Bp. T.) (11/39) A bejegyezni kért cégszöveg egy létező vállalat cégét tartalmazza a kérelmezők utódlását kifejező toldattal: mintbogy azonban a régi cégszöveg bejegyezve nem volt, a kérelmet el kell utasítani. (Bp. T.) (11/38) Minthogy a vállalat tárgyához előállítási tevékenység nem tartozik, ezért az „Ipari" kitételnek a cégszövegbe való felvétele a cégvalódiság elvébe ütközik. (Bp. T.) (11/259) A kft. társasági szerződés szerint a vállalat tárgyához tartozik ásványi, állati, növényi termék és termény, vegyi és építési anyag, gép- és műszaki cikkek behozatala és kivitele, ilyen tárgyú üzletek lebonyolítása céljából ezen áruk vétele