Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

131 meny, hogy a két üzem úgy viszonylik egymáshoz, mint a nagykereskedő üzlete a kiskereskedőéhez: az üzemazonosság fennforgását kizárja. (Bp. T.) (1/225) Halálos üzemi balesetet szenvedett férje után baleseti járadékot ^ Igénylő, férjétől különélt feleség perében a bíróság kimondja, hogy nem zárhatja ki a tartáshoz jogosultságot, hogy a különélt férj a tartásról ténylegesen nem gondoskodott. (Bp. T.) (II/7) Az 1927 : XXI. te. 78. #-ában megkívánt keresőképtelenség abban az esetben is fennáll, ha a szülőnek a biztosított részéről eltartását csökkent keresőképessége indokolja, és ezért ilyen esetben a szülőnek az OTI elleni hozzátartozói baleseti járadék iránti igénye alappal bír. Mindezek ellenére a bíróság az igényt elutasította, mert felperesnek jelzálogjogilag terhelt családi házán kívül 300 négyszögöles kertje van és főleg, mert egy pár lovával rendszeres fuvarozást végez: márpedig ilyen tényállás alapján a szülői járadékra jogosultságnak az az előfeltétele, hogy őt az elhalt leszármazottja tartotta el túlnyomóan, nem áll fenn. (Bp. T.) (11/27) A rokkantbiztosítási h'őtelezettség az üzem szünetelése alatt ís fennáll, ha az alatt a munkavállaló munkaviszonya meg nem szűnt. (Bp. T.) (11/310) A látási zavarain felül kisobbfokú tüdőtágulásban és ideggyengeségben szenvedő felperes gépkocsivezető nem tudja megkeresni az átlagos javadalmazás egyharmadát,- megmaradt munkaképességét csak szakmájától eltérő — de szakmája keretén belül is csak lényegesen alacsonyabb — munkakörben érvé7iyesítheti. Az állandó bírói gyakorlat szerint az eredeti munkakörnél lényegesen (dárendeltebb munkakörben elért kereset a munkaképesség kétharmad részének elvesztése esetén figyelembe nem vehető, s ezért a felperes rokkantsága megállapítandó. (Bp. T.) (II/8) Az 1927 : XXI. te. 152. §-a folyományaként, ha az OTI a baleseti járadékot a hatálybanlévő jogszabályoknak megfelelő öszszegben és időben kifizette, a járadékok átértékelésének helye nem lehet. Nincs olyan jogszabály, amely tiltaná az OTI elleni baleseti járadék átértékelését abban az esetben, amikor az OTI-t a járadék fizetésében késedelem terheli. (Bp. T.) (11/154) Az 1927: XXI. tc. 90. §. (1) bekezdésében jelzett büntetőbírói megállapítás hiánya ellenére alapos az OTI-tól járó kártalanítást meghaladó kártérítés iránti igény, mert a munkaadó megbízottja — igazgatója —. ellen ismeretlen helyen tartózko-