Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

132 dása folytán a bűnvádi eljárási jelenleg megindítani nem lehet. (11/279) A kártalanítási igény elévülésével elenyészik az ugyan­annál a biztosítási eseménynél az 1927 : XXI. tc. 83. §-a szerinti állapot rosszabbodásra alapítható járulékos jogosítvány is. (Bp. T.) (11/417) Az a jogszabály, hogy az időszakos baleseti járadékért fele­lősség tekintetében az adós hosszabb ideig bizonytalanságban nem hagyható és több évre visszamenő időre az ily járadék nem perelhető, a járadékra jogosult érdekében is érvényre jut­tatandó. Ezért alperes az alapperbeli járadék megváltoztatását csak a perújítási keresetlevél beadásától kezdődő hatállyal igé­nyelheti. (Bp. T.) (XIX. 1413/1945.) Családtagnak MABI elleni igény jogosultsága megállapítása iránti pert a bíróság a Pp. 130. §-a értelmében elutasítja, mert valamely betegségi segély szolgáltatásának kötelezettsége szem­pontjából az abban az időben lévő jogállapot az irányadó, amely az igényelt segély megnyílásakor áll fenn, ez pedig bármikor változást szenvedhet, miért is nincs célja és szüksége — az 1932 : IV. tc. 12. §-a ellenére sem — a segélyezési jogosultság általános megállapításának. (Bp. T.) (11/228) A társadalombiztosítási jogviszony (biztosítási kötelezett­ség) megállapításának bírói úton, de az intézeti eljárásban is, a munkaadó és intézet közötti jogviszonyban a Pp. 130. §-ára figyelemmel, nincs helye akkor, ha azzal egyidejűleg a biztosí­tási járulék kirovása, vagy a folyósított segély megtérítési kö­telezettsége tekintetében is rendelkezés nem történik. Ez alól a bírói gyakorlat kivételt tesz arra az esetre, ha a munkaadó által biztosítási kötelezettként bejelentettet az intézet biztosí­tottként el nem ismeri. (Bp. T. P. XIX. 1836/1944.) Jogerős fizetési meghagyáson alapuló társadalombiztosítási jándékkövetelésnek behajthatatlanság, továbbá a vonatkozó fizetési meghagyás jogerejének vitatása, vagy a behajtási jog elévülése címén törlése iránti eljárás, mint a követelés végre­hajtása folyamán felmerülő vita, a végrehajtást foganatosító közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Bp. T.) (1/11) 51. VESZÉLYKÖZÖSSÉG. A letéteményesnek nem kötelessége, hogy közös veszély ese­tén a maga dolga helyett elsősorban a letett dolgokat mentse meg. (1/104)

Next

/
Thumbnails
Contents