Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

129 kézzel emelése rendszeres munkakörbe már ennél az oknál fogva sem tartozik. (Bp. T.) (11/472) Az állandó bírói gyakorlat szerint, ha a munkaviszony helyén a biztosítottnak van lakása (szállása), de családja más helységben lakik, a munkavállalónak családjához utazása köz­ben, bekövetkezett balesete nem minősül üzemi balesetnek, ki­véve akkor, ha. a munkahelyről a család állandó lakására me­netele a munkaviszonnyal egyébként kapcsolatba hozható; pl. azáltal, hogy a biztosított munkaviszonya megszűnt és ezért vagy hosszabb szabadságidőre utazott családi lakhelyére. (Bp. T.) (11/473) Az 1927 : XXI. te. 69. §. (2) bekezdése értelmében üzemi bal­eset állapítandó meg, mert a balesetet előidézett benzinre az üzem megbízottjainak — bár nem az üzem érdekében, — ha­nem menekülésük céljára — volt szükségük. (Bp. T.) (11/279) Az 1927 : XXI te. 69. §. (2) bekezdése értelmében üzemi balesetet kellett megállapítani, amikor a felperes a katonai kincstár által igénybevett gépkocsit munkaadója utasítására, mint a gépkocsi vezetője, annak gondozása, megőrzése céljából kísérte, bárha nem is a munkaadó érdekében végzett munka közben szenvedett balesetet. (Bp. T.) (11/475) A közlekedésrendészeti szabályok is a hatóság által elren­delt baleset el hárító óvórendszabályokkal azonos erejű rendel­kezéseknek tekintendők a társadalombiztosítás körében és az óvórendszabályoknak ez az ereje kiterjed arra az esetre is, ha az üzem nem gépjár művi forgalommal bonyolódik le. (1/10) Üzemi balesetnél balkezes egyénnek balkezén mutatóujjá­nak elvesztése olybbá veendő, mint jobbkezes egyén jobbkeze mutatóujjának elvesztése. (Bp. T.) (11/127) Az üzemi baleset következményeként felperesnőnél balkeze II. és III. ujjának részleges csonkasága kisebbfokú mozgási korlátozottsága, kisebbfokú érzékenysége és a sérült ujjak ta­pintófelszinének elvesztése áll fenn. Ezek a következmények a sérült kéznek munkabírását csak kisebb mértékben, a hasz­nálhatóságát azonban számottevőbből érintik. Nőmunkás álta­lános keresőképessége szempontjából, amihez az 1927 : XXL te. 73. §-a és a bírói gyakorlat szerint a kártalanítás igazodik elsősorban az ügyességi munkák jönnek figyelembe — ame­lyekhez sorolandó a háztartási munka is, amelynek elvégzésé­nél a kézügyesség, a kéz használhatósága bír elsősorban fontos­sággal, aminek csökkenése nőbiztosítottnál a baleseti kár sú­lyosságát fokozó körülmény. Bíróság adott esetben a balesetet követő hónapok tekintetében 35%-os, az ezt követő időre vonat?

Next

/
Thumbnails
Contents