Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

128 csak akkor minősülhetne, ha a bőrkeményedés egy rögtönös be­hatás következménye. volt, ez azonban adott esetben a munka végzésének nem előre nem látott és rögtönös, hanem természe­tes következménye volt. A bekövetkezett gennyes kötőszöveti gyulladás tekintetében egyébként kétségtelen ugyan, hogy ha a biztosítottnak már meglévő és bármely, akár nem is üzemi baleseti eredetű, sebe a biztosításra kötelezett munkaviszonnyal kapcsolatos körülmények között, a biztosított akaratától füg­getlenül és váratlanul fertőződik és ezzel állapota súlyosbodik: az ily egészségháborítás is az üzemi baleset körébe vonható; amikor azonban a munkaviszonnyal kapcsolatos fertőzésnek különleges okozói kétségtelenül fel sem deríthetők (amint az például lehetséges lenne mérges vegyszereket feldolgozó üze­mekben, vagy fertőző betegek kórházában alkalmazottak fertő­ződése esetén), a fertőzésnek üzemi baleseti eredete sem nyer­het megállapítást. (Bp. T.) (P. XIX. 722/1945.) OTI ellen baleseti járadék iránti perben a bíróság megálla­pítja, hogy ha az agyvérzést a sűrített levegővel hajtott géppel foglalkozás közben erős testi megrázkódtatások váltották ki, az a foglalkozással fokozatosan előálló oly egészségháborításnak minősül, mely az 1927 : XXI. te. 70. §-a értelmében csak akkor jogosítana baleseti kártalanításra, ha a foglalkozás veszélyét a 7600/1936. M. E. sz. r. a kártalanítandó foglalkozási betegségek között felsorolná, a rendelet azonban ilyen betegséget nem tar­talmaz, miért is a mondott baleset nem minősül üzemi baleset­nek. (Bp. T.) (II/6) Sérült üzemi balesetkor lezuhant, agyrázkódást szenvedett, majd később öngyilkosságot követett el. A bíróság megállapítja az öngyilkosságnak az üzemi balesettel való okozati összefüggé­sét, mert a magasból való lezuhanás által elszenvedett agyráz­kódás, illetőleg agysérülés folytán erős, alig csillapítható fej­fájás, verekedéses dührohamokban nyilvánuló psychomotorikus zavarok és kedélyi depresszió következett be nála és ezek foly­tán, ilyen dührohama alkalmával lett öngyilkossá. (Bp. T.) (11/626) A megerőltetés okozta agyvérzés üzemi baleseti eseménynek akkor minősül, ha az pillanatnyi szükségből végzett és nem rendszeres munkakörbe tartozó tevékenység közben következik be. Minthogy a bányaüzemi kisiklott csillének emelő hiányá­ban puszta kézzel visszaemelése okozta a balesetet és az álta­lános bányaszabályzat értelmében ilyen esetben emelőt kell használni: ebből okszerűen következik, hogy a csilléknek puszta

Next

/
Thumbnails
Contents