Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

109 bízott megbízatása körét túliépre, s mint megbízás nélküli ügyvivő, az anyagöbét is eladta alperesnek, azzal a szándékkal, hogy a felperes érdekeit képviselje, mert a háborús események következtében a felperes anyagi érdekét fenyegető veszély elhárítását célozta a megbízott azzal, hogy az anyagöbét is eladja, nehogy esetleg elpusztuljon. Az ügyletet Kúria a felperesre nézve kötelezően létrejöttnek tekinti, mert anyagi jogszabály, hogy abban az esetben, ha a megbízás nélküli ügyvivő megbízatása körét túllépte is, azonban a fenyegető sürgős szükségben, a megbízó halasztást nem tűrő érdekében járt el, az ilymódon kötött ügylet úgy tekintendő, mint amely a megbízóra kiterjedő joghatállyal jött létre. (11/493) 49. KÁRTÉRÍTÉS. A.) Általában. a.) Vagyoni kár. Nincs olyan jogszabály, amely szerint a károsult csak az elszenvedett kár helyreállítása után követelhetne kártérítést. (C. P. VI. 3495/1944.) Az önkényes és jogtalan eljárással okozott kár megtérítése iránti perben közömbös, hogy alperesek nincstelenek, feltétlenül jóhiszeműek voltak, vagy hogy megvolt kárelhárítási szándékuk és ezek a körülmények kármegosztásra nem szolgálhatnak. (11/487) A bűncselekmény által okozott kár esetében a kártérítésre kötelezett felelősségének mértéke — a méltányosságon alapuló kártérítés esetét kivéve — a valóságos kárhoz igazodik és arra a kötelezett vagyoni helyzetének nincs befolyása. (11/465) b.) Nemvagyoni (erkölcsi) kár. A bírói gyakorlat szerint nem vagyoni kár szándékos kár okozás hiányában a tárgyi kártérítési felelősség esetében is megítélhető/ (11/584) A baleset folytán bekövetkezett feltűnő eltorzulás alapján igényelhető erkölcsi kártérítés az életben való érvényesülés feltételeinek — így nőnél a férjhezmenés esélyeinek — a rosszabbodásért jár és nem függ attól, hogy a sérült az eltorzulás folyományaként ralósággal is károsodjék. Ennek megítélését