Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

99 gított és szellőzhető helyiség, miért is az szobának minősül. (Bp. tsz.) (11/155) Az 1939. szept. l.-i mértéket (bérnívót) meghaladó bérre vonatkozó megállapodás semmis. (Bp. tsz.) (11/155) A 25 m2-nél kisebb alapterületű, bár ablakkal bíró helyiséget nem lehet külön szobának tekinteni a bérmegállapítás szempontjából. (Bp. tsz.) (11/350) Az ideiglenes jellegű rabitzfal bérmegállapításnál a szobák számának megállapítása szempontjából figyelembe nem jön. (Bp. tsz;) (11/286) Kisebb, ideiglenes, bérlő által létesített, bódék bérmegállapítása nem esik a 8000/1946. M.E. sz. r. hatálya alá, mert a bérlet tárgyának jellegét tekintve, azt nem a helyiség, hanem a telek képezi. (Bp. tsz.) (11/322) b.) Felmondás. Alperes az 1587 pengőt kitevő bérhátralékát a felmondás és a kereset beadása közötti időben 1945. aug. 30.-án és szept. 4.-én kiegyenlítette. A 159. E.H. szerint a szerződő feleknek a jogok gyakorlásnál a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően kell eljárniok, nem pedig a másik fél méltányos érdekeire való tekintet nélkül kíméletlenül. A bér nem-fizetésnek jogkövetkezménye a bér behajtása iránti igény vagy a felmondási jog. Ez utóbbi a súlyosabb jogkövetkezmény, azt nagyobb érdeksérelem védelmére lehet igénybe venni. A bíróazt az érdeksérelmet, amely felperest a bér késői fizetése folytán érte, a mai nehéz lakásviszov yok mellett nem találta súlyosnak és ezért a keresetet elutasította. (Bp. tsz.) (11/60) Az alperes az általa fizetendő 510.— P vízdíj helyett 64.— P-vel kisebb összeget ajánlott fel, mert a. szomszédos, kb. azonosbérű lakásban is ennyi terheli a lakót. Bérbeadó felperes a felajánlott összeget nem fogadta el, az emiatt gyakorolt bérleményfelmondást a bíróság, különösen a mai rendkívül nehéz lakásviszonyok között kíméletlen eljárásnak, bérbeadóra nézve nem lényeges és súlyos szerződésszegésnek tekinti és megtagadja a felmondás érvényességének kimondását. (Bp. tsz.) (11/158) Alperesnek számot nem tevő, egészen esekély összegű bérfizetési késedelme, melyhez egyebekben a házgondnok is némileg hozzájárult, azáltal, hogy nem részletezte külön-külön a bért s egyéb, a bérlő által fizetendő járulék összeget: a mai in-