Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

100 séges lakásvtszönyők között nem vezethet arra, hogy egy süket néma házaspár lakását elveszíthesse. (Bp. tsz.) (11/32) Az alperes bérlő a lakásadót felperes bérbeadónak küldötte el postán, amit felperes nem fogadott el, majd alperes a felmondásnak ez okból közlése és a keresetlevél beadása közötti időben azt az adóhatósághoz befizette, miért is felperest súlyos érdeksérelem nem érte és a mai lakásviszonyok között ezen az alapon felmondásHak nem lehet helye; a perben nincsen adat arra, hogy a felperes alperest felmondás előtt megintette volna, amit pedig a jogok gyakorlásánál a jóhiszeműség szempontja felperestől megkívánt volna. (Bp. tsz.) (11/158) A felmondással a mai rendkívüli súlyos lakásviszonyok mellett kíméletlenül és méltánylást nem érdemlő jogot érvényesíteni nem lehet. (Bp. tsz.) (11/120) A lakbérleti rendelet 50. §. llb. pontja szerinti súlyos kitételt akként kell értelmezni, hogy a bérlet rendkívüli felmondással nem szüntethető meg, ha a bérlő magatartása menthető. A bíróság a bérlő fellépését menthetőnek tartotta, mert magatartását a felperes fellépése váltotta ki. (Bp. tsz.) (11/59) Felmondólevélben a bérhátralék összegét is közölni kell. (Bp. tsz.) (11/321) A felmondólevél szövegéből a bérhátralék összege nem tűnik ki, ez a hiány utólag nem pótolható és az ennek alapján eszközölt rendkívüli felmondás érvénytelen, még akkor is, ha a bérbeadó már előzetesen közölte bérlővel a hátralék összegét. (Bp. tsz.) (11/202) Az állandó bírói gyakorlat értelmében ügyvéd is gyakorol hatja ügyfele képviseletében a bérlemény-felmondás jogát és csak akkor tartozik megbízását igazolni, ha felmondott fél ezt kifejezetten kívánja. (Bp. tsz.) (11/555) Minthogy a felmondólevélben tüzetesen előadva nincs, hogy mi volt az a magatartás, ami elviselhetetlenné tette az üzlethelyiség albérletét, és mi volt az az indokolatlan ellenállás alperes részéről, amivel felperest kereskedelmi tevékenységének folytatásában nagymértékben akadályozta: a felmondólevél alakilag hiányos és az azon alapuló rendkívüli felmondás érvénytelen. (Bp. tsz.) (11/594) Az 5777/1941. M. E. sz. r. 6. §. 4. pontjának az a rendelkezése, hogy a bérbeadó kincstár a bérleti viszonyt megszüntetheti, ha a helyiségre hivatal elhelyezése céljából, vagy más okból saját céljára kívánja használni: nem teszi feleslegessé a felmondási