Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

98 tulások folytán az üzletek forgalma csökkent, ezért irányadóul csupán a környékbeli, hasonlóméretű üzlethelyiség" bérei voltak alapul vehetők. (Bp. tsz.) (11/58) Bénit rőt meghaladó bérmegállapodás semmis. (Bp. tsz.) (11/199) A bérmegállapítás szempontjából a 6 m2-nél kisebb hálófülke, ha ajtóval elválasztva nincsen, még az esetben sem tekinthető külön lakószobának, ha ablaka van. (Bp. tsz.) (11/200) A 8000/1946. M. E. sz. r. 18. §-ára tekintettel a bérbeadó által helytelenül felszámított és közölt alapbér ellen a bérlő kifogás sal él'nem késett, a bérkiszámítási jegyzék kifogás nélküli aláírása ellenére sem. (Bp. tsz.) (11/94) Budapest székesfővárosi lakbérleti szabályrendelet 49. §ának (2) bekezdése értelmében a kereseti bérlemény egységes és a házbérvallomási ívben egyrészről a lakás, másrészről az üzlet utáni bérösszegnek külön-külön feltüntetése — a feleknek idevonatkozó határozott megállapodásának hiányában — az egységességet nem változtatta meg. (Bp. tsz.) (11/659) Bérbeadó a 800011946. M. E. sz. r. szerinti közlési kötelezettségének eleget tett, ha a bérlő által a pengőben fizetett havi alapbért és a forintban fizetendő havi bérösszeget feltüntető kiszámítási jegyzéket aláíratta. (Bp. tsz.) (11/498) A 8000/1946. M. E. sz. r. alkalmazásában megosztva használ! lakás csak az, amelynek egy részét vette igénybe a hatóság, vagy amelyet a bérlők — a bérbeadó viszonylatában — különkülön bérleti szerződés alapján elkülönítve használnak. A jelen esetben azonban a hatóság az egész bérleményt vette igénybe és bérlőjének nem a lakás részeit — azaz megjelölt helyiségeket - utalt ki, hanem az egész lakást két bérlőnek utalta ki, miért is a lakás bére nem a hivatkozott rendelet 5., hanem í. §-a (1) bekezdése alakalmazásával állapítandó meg. (Bp. tsz.) (11/54) A bíróság a 8000/1946. M.E. sz. r. 3. §. (2) bekezdését szociális szempontokra is tekintettel úgy értelmezi, miszerint ha a kisiparos az egyik szobában folytatja a kézművesiparát és esetenként a másik lakószobájában tárgyal, vagy mértéket vesz a megrendelőiről, ez a körülmény még a lakószobáját nem minősíti kézművesipar folytatására szolgáló helyiségnek. (Bp. tsz.) (11/646) A lakás halinak nevezett helyiségének nyitott verandára nyíló nagy méretű s üvegezett ajtaja van, így közvetlenül vilá-