Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. XLIX Lap 57. A végrehajtást szenvedettek részére kirendelt ügygondnoknak a sorrendi tárgyalásokon való megjelenéséért járó dijak a felosztás tárgyát képező vételárból előnyös tételként nem sorozhatók, amiért is az ügygondnok dijait közvetlenül csak azon féltől követelheti, akinek részére kirendeltetett. ___ ._. _._ — — — — —- 90 206. Az ingatlan árverési vevője az arra épitett gőzmalomépületet és a gőzmalom állandó felszerelését is megszerzi, mert az épület az ingatlan alkatrésze, a felszerelés pedig a malom tartozéka s ezzel szemben nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy az árveréskor a gőzmalom a telekkönyvben kitüntetve nem volt, sem pedig annak, hogy az I88I:LX. tcz. 159. §-a értelmében a tartozékok összeírva és megbecsülve nem lettek. — _— — — — — 320 116. A végrehajtási törvény 168. §-ára alapított keresetnek, a telekkönyvi tulajdonos által az 1881 : LX. tcz. 204. §-a szerint kért és végrehajtási árverés joghatályával biró önkéntes árverés esetében is helye van ___ — — — --- — — --- — 176 69. Az árverési jogcselekménynek az a része, amely szerint a végrehajtást szenvedett árverési vevőnek elfogadtatott, önmagában érvénytelen, az ennek folytán jogerőre nem emelkedhetik, és ez okból ily törvénybe ütköző árverési cselekmény a .végrehajtási eljárás folyamán hivatalból észlelendő semmiségi okot képez. (Budapesti kir. tábla) ... ... ... — ___ — —. — ___ — 106 207. Az ingatlan árverési vevője a tulajdonjogot az árverés jogerőre emelkedésének feltétele, mint bontó feltétéi mellett, már az árverés napján, vagyis a nevére történt leütéskor szerzi meg, illetve végrehajtást szenvedő a tulajdonjogot akkor veszti el. Ebből folyóan az ingatlan volt tulajdonosa az ekkor még be nem szedett termékek értékét az esetben sem követelheti, ha a már birtokba helyezett árverési vevő ellen az árverési feltételek be nem tartása miatt visszárverés rendeltetik el s a visszárverés megtartásakor az előző árveréskor még le nem szedett termés esetleg le is volt szedve —_ — ... _._ ... ___ ___ _._ ___ ... 321 86. Ha valamely közös tulajdont képező ingatlan árverési vételára csak ez egyik társtulajdonos jutalékára bekeblezett követelés törlesztésére jogerősen kiutaltatik, ugy a másik társtulajdonos jutalékára bekeblezett zálogjoggal biró hitelező jogosítva van követelni, hogy az ezen jutalékra eső vételárt a felvevő birói letétbe helyezze.. — ... ... ... .__ ... ... _._ I28 219. Abban az esetben, amikor valamely egyetemleges zálogjoggal biztosított követelés el nem árverezett ingatlant is terhel, az 1881. évi LX. tcz. 190 $. 2. bekezdésének rendelete értelmében a hitelező kívánsága szerint a vételárból egészben vagy részben kielégitendő ugyan, ez a rendelkezés azonban a hitelezőt nem jogosítja fel arra, hogy az elárverezett ingatlanból való kielégítésről lemondva, követelését egészben az el nem árverezett ingatlan részre hagyja Döntvénytár, IV. folyam. VI. k. d