Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

86 Döntvénytár. bóli illetményeiket egyéni tulajdonul vették birtokba és ezzel a birtokba vett területre nézve a közösséget megszüntették, ezt a vélelmet pedig nem rontja le az a fennebbiek szerint megállapított ez a ténykörülmény sem, hogy a 9/9 és 9/i2-vel jelölt területet közösnek fentartották, mert ez a terület az előadott tényállás szerint a külön-külön birtokolt területhez viszonyítva az egésznek elenyésző csekély részét képezi, és rendeltetésénél fogva a birtokba vett mindkét terület használhatása szempontjából szükséges is volt, és az ilyetén megosztást a tulajdonostársak érvényesen létesíthették is, minthogy fennálló jogszabályba nem ütközik, és ebből kifolyóan nem is vonható azon ügyletek közé, amelyek alapján telekkönyvi bejegyzés el nem rendelhető, és a tkvi rendtartás értelmében ennek bejegyzését mi sem akadályozza. Minthogy az előadott tényállás szerint a megosztás az alperesek és felperes jogelőde közötti megállapodás folytán létesült, erről felperesnek, amikor a jogelődének jutalékát megszerezte, tudomása volt és jogelődétől a megosztás szerinti ingatlan illetményt vette birtokba, sikeresen a telekkönyvileg fennálló közösségre sem hivatkozhatik. Ehhez képest peres felek között a jelzett ingatlanra nézve, közösség fenn nem állván, a felebbezési bíróság a közösség megszüntetését anyagi jogszabálysértéssel rendelte el. = Hasonló határozat Dtár u. f. XXVI. 38. 55A társtulajdonosok hagyatékának tárgyalásakor az örököstársak saját jutalékaikat is osztály alá bocsátották. Az egyik társtulajdonosnak a reá eső részt az egyezség szerint tehermentesen kellett volna kapnia, azonban a telekkönyvvezető az újonnan nyitott telekkönyvbe a másik tulajdonostárs jutalékát terhelő zálogjogot birói utasítás nélkül önhatalmúlag vezette át az újonnan nyitott telekkönyvbe. Ily körülmények közt bár alperesnek kellett volna gondoskodnia arról, hogy a felperes jutalékát képező