Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 79 sát egyenesen felpereseknek adta, a kérdéses munkálatokat B.-nál meg sem rendelte, sót a felülvizsgálat alapján azokat a felperesektől vette is át kifogás nélkül ; végül, mert ezen tényekkel szemben a külömben is felperes által 1899-ben kifizetés végett beterjesztetett, B. I. láttamozásával ellátott költségszámla alapján a munkálatokat nem teljesítő B. I. esetleges tartozásaira az 1904. évi jkvben foglalt kijelentés szerint felperes hátrányára alperes elszámolást eszközölni jogosítva nem volt. A kilométerpénz a vonatkísérő személyzetnek bár változó és nem fix összegű, de állandó és rendes mellékilletményét képezi, amelynek mérvéből azt kell következtetni, hogy az nemcsak a többkiadás fedezésére, de a terhesebb szolgálat jutalmazására is szolgál. Ebből következik, hogy a balesetet szenvedett vonatkísérő hátramaradottjai a kilométerpénzből eredő jövedelem kárpótlását is jogosan követelhetik. (Curia 1906 augusztus 30. 4793/905. sz. a. IV. p. t.) = L. a Dtdr IV. f. II. k. 116. sz. hasonló és a IV. k. 251. sz. ellenkező határozatot, lásd még a következő határozatot is. 52. A mozgópostához beosztott postai alkalmazott, ha vasúti balesetet szenved s ennek folytán munkaképességének csökkenése miatt ezen szolgálatra képtelenné válván, az ezzel járó órapénzektől elesett, ugy ezek megtérítését anynyiban igényelheti, amennyiben azt a gyakori utazgatással járó több kiadás fel nem emészti; azonban nem egész életének tartamára, hanem csak addig, míg koránál fogva ezen terhesebb szolgálat ellátására képes lett volna. (Curia 1906 június 19. 4917/906. sz. a. IV. p. t.)