Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)
Döntvénytár. 77 könyveztetett, később pedig a tulajdonjog a n. sz. tjkvben felvett ingatlanokra, közte a Duna folyamra is a felperes javára bekebleztetett. Igaz, hogy később a betétszerkesztés alkalmával a felperes ingatlanai közül lehagyatott, ez azonban csak a betétszerkesztési utasítás 20. §-ának 5. pontja értelmében és nem annak következtében történt, mintha a Duna medre más valaki tulajdona gyanánt állapíttatott volna meg. Kitűnik ez a betétszerkesztés bizottsági feljegyzésből, mely szerint felperesnek a Duna medrére való tulajdonjogát senki nem kifogásolta, sőt alperes kifejezetten elismerte. Kijelentette alperes ezt a Bpest sz. főv. részére teljesített kisajátítás alkalmával, és hogy a medert ugy képződményét alperes mindig felperes tulajdona gyanánt tekintette, az is bizonyítja, hogy a Dunában képződött ingatlanokat a felperestől haszonbérben birta. Mindezek következtében az ingatlanoknak a rendelkezőrészben körülirt részére alperes tényleges birtoklását a betétszerkesztési utasítás 89. §-ánál fogva nem lehetett a tulajdonjog szerzésre alkalmasnak tekinteni, s minthogy az úrbéri rendezés alkalmával létrejött megállapodást az 1885 : XXIII. tcz. 5. §-ának végső bekezdése szerint a törvény általános rendelkezései nem érintik ; minthogy továbbá a betétszerkesztés eredménye a tulajdonjog érvényesítésének útjában nem áll, a hirdetményi határidő alatt indított tulajdoni kereset folytán a mederben képződött tévesen egészben az alperes javára felvett 7399/2. hrsz. ingatlannak a rendelkezőrészben körülirt részére a felperes tulajdonjogát kellett megállapítani. (1905 január 24. 8635/904. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét helybenhagyja indokainál fogva és azért; mert a Duna hosszában 4 öl széles terület közlekedés czéljára útnak hasittatván ki, a közlekedés biztossága is feltételezi, hogy az útnak a Duna felőli szélén tul még egy keskeny földszalag fenhagyatott ; az pedig már azért is a volt földesúrnak tulajdonát képezte, mivel az alperes 2166. hrsz. a. rétbirtokának határvonala a tagositási kiosztás szerint csak az emiitett közlekedési útnak eme rétbirtokkal érintkező széléig terjedt.