Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

8 Döntvénytár. fizetési kötelezettsége feltétlen volt, a kölcsönök visszafizetésére határidő nem szabatott, sem azok követelhetése felmondási időhöz nem köttetett, ily körülmények közt pedig a kötelezettség teljesítése bármikor, tehát még a kölcsönadó által a kölcsön adásának éveiben vagyis 1867. és 1868. évben is követelhető s illetve érvényesíthető volt, tehát az ezen követelésekre vonatkozó elévülési idő is már 1867. és 1868. évben vette kezdetét, miután pedig felperesek ezen követelések érvényesítése iránti keresetüket csak 1902 márczius 6-án adták be, tehát a követelések érvényesithetésétől számított 34 s illetve 35 év után; miután továbbá az elévülési idő mindig az adós javára folyik s igy a hitelező személyében történt változás a folyó elévülési időt meg nem szakítja, tehát felperesek ama előadása, hogy az ő követelhetési joguk csak a kölcsönadó halála után nyílott meg s az elévülési határidő rájuk nézve csak ezen időponttól kezdve számitható mint helytelen, figyelembe vehető nem volt, a keresetileg érvényesített ezen követelésük feltétlenül elévültnek volt kimondandó. (1903 október 1. 20,753/903. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1904 márczius 16. 10,654/904. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. 6. A vállalkozót, kinek üzletében a munkást 'baleset érte, a járásbíróság havi tartásdíj fizetésére kötelezte. A munkás pert indit az életjáradék, biztosítása végett szükséges öszszeg bírói letétbe helyezése iránt. Ha az életjáradék biztosításának kérdése a járásbirósági perben sem kérelemnek, sem döntésnek nem volt a tárgya, a járásbirósági ítélet az életjáradék biztosításának kérdésében nem állapit meg itélt dolgot. — Az a körülmény, hogy valaki életjáradék fizetésére köteleztetett, magábanvéve még nem vonja maga után azt a kötelezettséget, hogy az életjáradékot birói letétel által biztosítsa. A biztosítás iránti kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az eset körülményei a tartás kötelezettségének megállapításán kivül annak birói letétel