Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

XLII Tartalommutató. Lap törülve volt forgatmánynak visszaállítása mellett, az ezen forgató által a váltóra az alapper befejezte után vezetett engedménynyel kívánja bizonyítani .__ - - ... ... ... ... ... ... ... 237 Csődtörvény. 152. A közadós által teljesített fizetés megtámadása iránti per elbírálására a közadós telepének helye szerinti bíróság is illetékes, mert a visszakövetelt összeg a közadósnak az eljárt bíróság területén létezett vagyonából vonatott el, tehát a kereset alapjául vett károsító cselekmény az eljárt bíróság területén elkövettetnek tekintendő ; e kártérítési perekre pedig a joggyakorlat az 1868: LIV. tcz. 35. §-a 1. bekezdésének rendelkezését kiterjesztette. (Tábla.) ... --- _. 239 8. A követelés keletkezésével egyidejűleg nyert zálogjog a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján meg nem támadható még abban az esetben sem, ha a követeléssel kapcsolatosan létrejött zálog a fizetések megszüntetése után nyeretett és ha a zálogot nyerő hitelező a fizetések megszüntetéséről tudomással bírt — — ... __. 13 188. A csődbeli kényszeregyezség esetétől eltekintve, az adósnak oly kötelező Ígérete, hogy a hitelezővel a követelés egy részének elengedése iránt színlegesen kötött egyezség daczára annak az egész követelését kifizetendi, az ilyen ígéretet tevő adósra nézve joghatátáiyos. Magában véve a követelés elengedett részének utóbb egész összegben való megtérítésének kötelezése a hitelezőket károsító szándék feltételezhetésére nem alkalmas— — — ... ... 287 119. A közadós jogcselekményét az ingókra vezetett végrehajtásnál a foglalási eljárás, az ingatlanra vezetett végrehajtásnál pedig a végrehajtási zálogjog feljegyzését rendelő végzés helyettesíti. — Az a körülmény, hogy a város a végrehajtási zálogjogot a végrehajtási törvény 227. §-a értelmében szerezte meg, a megtámadhatóság kérdésében közömbös, mert a törvény az egyes személy és erkölcsi testület mint hitelező, s a magánkövetelés és adótartozás elbírálása alá eső közpénztári tartozás között a megtámadhatóság szempontjából jogi különbséget fel nem állit— ... . ___ — ... 206 204. A tömeggondnoknak a felebbezési eljárás során történt perbe bocsátkozása által felmerült felebbezési tárgyalási költség a csődtörvény 48. §. 1. p. értelmében tömegtartozást képez, s ezt a költséget pervesztésének folyományaként a tömeggondnok a csődtömeg képviseletében végrehajtás terhe alatt tartozik megfizetni felperesnek 301 91. A csődnyitás előtt már esedékessé vált biztosítási dijnak a csőd megnyitása utáni időre járó része nem képez tömegtartozást, amiért is az, aki a biztosított helyett ezen összeget lefizeti, azt csak mint csődhitelező csődbejelentés utján, nem pedig mint a tömeg ellen fennálló követelését, érvényesítheti... ... ___ ___ ... ... 159 80. Oly igény, mely a panaszlottal szemben ennek életében nem érvé-