Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató XXI Lap nézve a törvény általi törvényesités esete (legitimatio ex lege) áll be s ennek folytán reájuk nézve ugyanazok az örökösödésjogi előnyök hárulnak, mintha a házasság érvényes lett volna — — 175 Házastársak szerződése. 28. Az oly szerződés érvényéhez, amelyben a nő férjével szemben nőtartási dijáról lemond, közjegyzői okirat szükséges, s ezt nem pótolja az árvaszék előtt kötött egyezség. — A nőtartás kérdésében az árvaszéknek semmiféle vonatkozásban nincs hatósági jogköre.. 49 29. Abból, hogy a férj a részvényeket neje nevére irattá, azokat neki átadta anélkül, hogy tulajdonjogát fentartotta volna, vagy hogy azok ellenében bármely ellenértéket kikötött volna ; következik, hogy a nő megajándékozottnak tekintendő, s ezen ajándénozás érvényességéhez a megtörtént tényleges átadással szemben az 1886: VII. tcz. 22. §-ának c) pontja értelmében közjegyzői okirat nem kivántatik. — --- — — — — —- — --- — 50 •57. Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának, a szerződés évényéhez közjegyzői okirat nem kivántatik. Ily okirat még akkor sem szükséges, ha abban az egyik házastárs javára elidegenítési és terhelési tilalom van kikötve, mivel ezekkel csupán a gyermekek és nem a házastársak lesznek kötelezve — — _ 98 99. A felek szándéka az volt, hogy a nő ingatlana a férj tulajdonába menjen át, de mert az adásvételi okirat kiállítása czéljából a felek a közjegyzőt eredménytelenül keresték, a nő ezen ingatlant a vele vadházasságban élő férfinak, ez pedig azonnal a férjnek adta el. A bíróság kimondta, hogy ezen két utóbbi személy közt létesített adásvételi ügylet színleges, s hogy a férjtől az eladó a vételárat nem követelheti ... — ___ — — — — — ._. 173 Házastárs tartása. 46. Alperes visszatérő nejét azzal fogadta: menjen vissza oda, a honnan jött, alperes felperessel nem beszélt, a padlásra ment aludni, másnap pedig szó nélkül munkába távozott; felperes azonban az alperest nem azonnal e nyilatkozata és ténye után, hanem csak más napon, és pedig annak utána, hogy férjének még ételt főzött és küldött ki a mezőre, hagyta el. Ebből nyilván valóan kitűnik, hogy felperes ismételt eltávozására nem az alperesnek fentebb emiitett kijelentése, hanem más, ki nem derített ok szolgálhatott, annál is inkább, mert felperes nem is állította, hogy férje őt a gazdasszonyi teendőktől eltiltotta és a részére küldött ételt el nem fogadta volna. Ebből kifolyóan felperes alperessel az életközösséget jogos indok nélkül szakította meg.__ ___ __. __. .__ ___ ___ ___ 75 2b. Felperes vitatta, hogy férjével a házassági együttélést azért nem