Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 35 biróság ítéletének a végrehajtási jegyzőkönyv 9. tétele alatt összeirt bor vételárára vonatkozó részét anyagi és eljárási jogszabály helytelen alkalmazása, illetve mellőzése miatt támadja meg. Az anyagi jogszabály helytelen alkalmazására felhozott panasz alapos, mert az a jogszabály, hogy a közeli rokonok közötti vagyonátruházás, mely a végrehajtás alapján szolgáló tartozás fennállása idejében a végrehajtásnak ellenében történt foganatosítása előtt történt, a jóhiszemű hitelező sérelmére nem szolgálhat, csak az átruházott vagyontárgyra, vagy annak értékére vonatkozik, de nem terjed ki a vagyonnak későbbi nem is önként előálló, hanem az átvevő munkája által létesült oly hozadékára, mely az átruházáskor még nem volt meg. Minthogy pedig a felebbezési biróság tényként azt állapította meg, hogy a végrehajtási jegyzőkönyv 1—8. tétele alatt összeirt borok, melyeknek a vételárát a 9. tétel alatt lefoglalt s bírói letétbe helyezett 607 K 20 fill. képezi, azon a p-i 347. sz. telekjegyzőkönyvben felvett szőlőnek termését képezte, amely szőlőt felperes atyja a végrehajtást szenvedett A. P. 1898. évi február 8-án ruházott át felperesre, minthogy továbbá arra nézve tényállás meg nem állapíttatott, hogy a lefoglalt bortermés az átruházáskori időből való, és az az átruházás tárgyát képezte, sőt az vélelmezendő, hogy az 1905. évben lefoglalt bortermés a szőlőnek az 1898. évben történt átruházása utáni időben a felperes befektetése és munkálkodásának eredményeként állott elő, a felebbezési biróság tehát helytelenül alkalmazta az átruházás utáni időből való termés lefoglalt vételárára a fent emiitett jogszabályt, miért is a 9. tétel alatti bor vételárára nézve a felülvizsgálati kérelemnek helyet adni, ennek következtében a felebbezési bíróság ítéletének a 9. tétel alatti bor vételárra vonatkozó részét megváltoztatni és a bor vételárát a birói zár alól feloldani kellett. 21. Ha a törvénytelen gyermek atyja a tartásra képtelen, ugy ez a kötelezettség az osztrák polgári törvénykönyv 167. §-a értelmében az anyára száll, amiért is, ha az apa a gyermek eltartására ennek egész rövid életében képte3*