Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

3 6 Döntvénytár. len volt, és az anya az őt magát terhelő anyai törvényszerű kötelezettséget teljesítette, midőn gyermekét felruházta, táplálta, és orvosságot vett neki; ezen költségeinek megtérítését nem követelheti. (Curia 1905 szeptember 27. 8102/904. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletének főeskütől feltételes marasztaló részének megváltoztatásával, felperes keresetének ezzel a részével feltétlenül elutasittatik. Indokok: Felperes azt állítja, hogy az 1887 jun. 19-én 11 hónapos korában elhalt törvénytelen gyermekének alperes volt az apja, és ezen az alapon 1900 július 3-án vagyis több mint 13 évvel törvénytelen gyermekének elhalálozása után indított keresetének fentartott részében a csecsemő-kelengye, továbbá a gyermek táplálásainak és gyógyszereinek költségeit követeli alperestől. Nem tagadja azonban és ezzel beismeri, hogy alperes a gyermek nemzése idején 18 éves, fizetéstelen kereskedő-tanoncz volt és maga sem állítja, hogy akkor alperesnek saját vagyona volt. Minthogy pedig az idézett polgári törvénykönyv 167. §-a értelmében a törvénytelen gyermek tartása elsősorban az apát terheli ugyan, annak a tartásra való képtelensége esetén ugyanaz a kötelezettség a gyermek anyját terheli; minthogy továbbá alperes az előadottak szerint a gyermek eltartására ennek egész rövid életében képtelen volt, felperes nem az alperest, hanem az őt magát terhelő anyai törvényszerű kötelezettséget teljesítette, midőn gyermekét felruházta, táplálta és orvosságot vett neki, ezen költségeinek megtérítését tehát ebből az okból és azért sem követelheti alperestől, mert mivel sem bizonyította, hogy már a kiadások teljesítése idején azokat alperestől követelte és helyette mint megbízás nélküli ügyvivő teljesítette. Az alsóbiróságok tehát tévesen alkalmazták az idézett polgári törvénykönyv 167. és 1042. §-ait, midőn az alperes fizetési kötelezettségét megállapították. Miért is a rendkívüli felülvizsgálati kérelemnek az idézett polgári perrendtartás 335. §-a értelmében helyt adva, a törvény helyes értelmének megfelelő ítéletet kellett hozni.